Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{165} - 9}{2} \approx 1,922616289
x=\frac{-\sqrt{165}-9}{2}\approx -10,922616289
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
42=2x^{2}+18x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x+9.
2x^{2}+18x=42
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2x^{2}+18x-42=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 42.
x=\frac{-18±\sqrt{18^{2}-4\times 2\left(-42\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 18 értéket b-be és a(z) -42 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-18±\sqrt{324-4\times 2\left(-42\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 18.
x=\frac{-18±\sqrt{324-8\left(-42\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-18±\sqrt{324+336}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -42.
x=\frac{-18±\sqrt{660}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 324 és 336.
x=\frac{-18±2\sqrt{165}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 660.
x=\frac{-18±2\sqrt{165}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{2\sqrt{165}-18}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±2\sqrt{165}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -18 és 2\sqrt{165}.
x=\frac{\sqrt{165}-9}{2}
-18+2\sqrt{165} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{-2\sqrt{165}-18}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±2\sqrt{165}}{4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{165} kivonása a következőből: -18.
x=\frac{-\sqrt{165}-9}{2}
-18-2\sqrt{165} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{\sqrt{165}-9}{2} x=\frac{-\sqrt{165}-9}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
42=2x^{2}+18x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x+9.
2x^{2}+18x=42
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{2x^{2}+18x}{2}=\frac{42}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{18}{2}x=\frac{42}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+9x=\frac{42}{2}
18 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+9x=21
42 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+9x+\left(\frac{9}{2}\right)^{2}=21+\left(\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+9x+\frac{81}{4}=21+\frac{81}{4}
A(z) \frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+9x+\frac{81}{4}=\frac{165}{4}
Összeadjuk a következőket: 21 és \frac{81}{4}.
\left(x+\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{165}{4}
Tényezőkre x^{2}+9x+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{165}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{9}{2}=\frac{\sqrt{165}}{2} x+\frac{9}{2}=-\frac{\sqrt{165}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{165}-9}{2} x=\frac{-\sqrt{165}-9}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}