Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{3}{14}\approx -0,214285714
x=\frac{1}{3}\approx 0,333333333
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-5 ab=42\left(-3\right)=-126
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 42x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-126 2,-63 3,-42 6,-21 7,-18 9,-14
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -126.
1-126=-125 2-63=-61 3-42=-39 6-21=-15 7-18=-11 9-14=-5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-14 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege -5.
\left(42x^{2}-14x\right)+\left(9x-3\right)
Átírjuk az értéket (42x^{2}-5x-3) \left(42x^{2}-14x\right)+\left(9x-3\right) alakban.
14x\left(3x-1\right)+3\left(3x-1\right)
A 14x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(3x-1\right)\left(14x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{3} x=-\frac{3}{14}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3x-1=0 és a 14x+3=0.
42x^{2}-5x-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\times 42\left(-3\right)}}{2\times 42}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 42 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\times 42\left(-3\right)}}{2\times 42}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-168\left(-3\right)}}{2\times 42}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 42.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+504}}{2\times 42}
Összeszorozzuk a következőket: -168 és -3.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{529}}{2\times 42}
Összeadjuk a következőket: 25 és 504.
x=\frac{-\left(-5\right)±23}{2\times 42}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 529.
x=\frac{5±23}{2\times 42}
-5 ellentettje 5.
x=\frac{5±23}{84}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 42.
x=\frac{28}{84}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±23}{84}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és 23.
x=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{28}{84}) leegyszerűsítjük 28 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{18}{84}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±23}{84}). ± előjele negatív. 23 kivonása a következőből: 5.
x=-\frac{3}{14}
A törtet (\frac{-18}{84}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{3} x=-\frac{3}{14}
Megoldottuk az egyenletet.
42x^{2}-5x-3=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
42x^{2}-5x-3-\left(-3\right)=-\left(-3\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
42x^{2}-5x=-\left(-3\right)
Ha kivonjuk a(z) -3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
42x^{2}-5x=3
-3 kivonása a következőből: 0.
\frac{42x^{2}-5x}{42}=\frac{3}{42}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 42.
x^{2}-\frac{5}{42}x=\frac{3}{42}
A(z) 42 értékkel való osztás eltünteti a(z) 42 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{5}{42}x=\frac{1}{14}
A törtet (\frac{3}{42}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{5}{42}x+\left(-\frac{5}{84}\right)^{2}=\frac{1}{14}+\left(-\frac{5}{84}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{5}{42} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{84}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{84} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{5}{42}x+\frac{25}{7056}=\frac{1}{14}+\frac{25}{7056}
A(z) -\frac{5}{84} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{5}{42}x+\frac{25}{7056}=\frac{529}{7056}
\frac{1}{14} és \frac{25}{7056} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{5}{84}\right)^{2}=\frac{529}{7056}
Tényezőkre x^{2}-\frac{5}{42}x+\frac{25}{7056}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{84}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{529}{7056}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{84}=\frac{23}{84} x-\frac{5}{84}=-\frac{23}{84}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{3} x=-\frac{3}{14}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{84}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}