Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{10}=0,1
x=\frac{1}{4}=0,25
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-14 ab=40\times 1=40
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 40x^{2}+ax+bx+1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-40 -2,-20 -4,-10 -5,-8
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 40.
-1-40=-41 -2-20=-22 -4-10=-14 -5-8=-13
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=-4
A megoldás az a pár, amelynek összege -14.
\left(40x^{2}-10x\right)+\left(-4x+1\right)
Átírjuk az értéket (40x^{2}-14x+1) \left(40x^{2}-10x\right)+\left(-4x+1\right) alakban.
10x\left(4x-1\right)-\left(4x-1\right)
A 10x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(4x-1\right)\left(10x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 4x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{4} x=\frac{1}{10}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 4x-1=0 és a 10x-1=0.
40x^{2}-14x+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{\left(-14\right)^{2}-4\times 40}}{2\times 40}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 40 értéket a-ba, a(z) -14 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-4\times 40}}{2\times 40}
Négyzetre emeljük a következőt: -14.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-160}}{2\times 40}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 40.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{36}}{2\times 40}
Összeadjuk a következőket: 196 és -160.
x=\frac{-\left(-14\right)±6}{2\times 40}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{14±6}{2\times 40}
-14 ellentettje 14.
x=\frac{14±6}{80}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 40.
x=\frac{20}{80}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{14±6}{80}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 14 és 6.
x=\frac{1}{4}
A törtet (\frac{20}{80}) leegyszerűsítjük 20 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{8}{80}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{14±6}{80}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: 14.
x=\frac{1}{10}
A törtet (\frac{8}{80}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{4} x=\frac{1}{10}
Megoldottuk az egyenletet.
40x^{2}-14x+1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
40x^{2}-14x+1-1=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
40x^{2}-14x=-1
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{40x^{2}-14x}{40}=-\frac{1}{40}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 40.
x^{2}+\left(-\frac{14}{40}\right)x=-\frac{1}{40}
A(z) 40 értékkel való osztás eltünteti a(z) 40 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{7}{20}x=-\frac{1}{40}
A törtet (\frac{-14}{40}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{7}{20}x+\left(-\frac{7}{40}\right)^{2}=-\frac{1}{40}+\left(-\frac{7}{40}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{7}{20} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{40}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{40} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{7}{20}x+\frac{49}{1600}=-\frac{1}{40}+\frac{49}{1600}
A(z) -\frac{7}{40} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{7}{20}x+\frac{49}{1600}=\frac{9}{1600}
-\frac{1}{40} és \frac{49}{1600} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{7}{40}\right)^{2}=\frac{9}{1600}
Tényezőkre x^{2}-\frac{7}{20}x+\frac{49}{1600}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{40}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{1600}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{40}=\frac{3}{40} x-\frac{7}{40}=-\frac{3}{40}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{4} x=\frac{1}{10}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{40}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}