Szorzattá alakítás
\left(2y-3\right)^{2}
Kiértékelés
\left(2y-3\right)^{2}
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-12 ab=4\times 9=36
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4y^{2}+ay+by+9 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-36 -2,-18 -3,-12 -4,-9 -6,-6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 36.
-1-36=-37 -2-18=-20 -3-12=-15 -4-9=-13 -6-6=-12
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-6
A megoldás az a pár, amelynek összege -12.
\left(4y^{2}-6y\right)+\left(-6y+9\right)
Átírjuk az értéket (4y^{2}-12y+9) \left(4y^{2}-6y\right)+\left(-6y+9\right) alakban.
2y\left(2y-3\right)-3\left(2y-3\right)
A 2y a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(2y-3\right)\left(2y-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2y-3 általános kifejezést a zárójelből.
\left(2y-3\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
factor(4y^{2}-12y+9)
Ez a háromtagú kifejezés teljes négyzet alakban van, esetleg meg van szorozva egy közös tényezővel. A teljes négyzet szorzattá alakításához ki kell számolni az első és az utolsó tag négyzetgyökét.
gcf(4,-12,9)=1
Megkeressük az együtthatók legnagyobb közös osztóját.
\sqrt{4y^{2}}=2y
Négyzetgyököt vonunk az első, 4y^{2} tagból.
\sqrt{9}=3
Négyzetgyököt vonunk az utolsó, 9 tagból.
\left(2y-3\right)^{2}
A trinom teljes négyzet annak a binomnak a négyzete, amely az első és az utolsó tag négyzetgyökének összege vagy különbsége, ahol az előjelet a trinom középső tagjának előjele adja meg.
4y^{2}-12y+9=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
y=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\times 4\times 9}}{2\times 4}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\times 4\times 9}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
y=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-16\times 9}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
y=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-144}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 9.
y=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{0}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 144 és -144.
y=\frac{-\left(-12\right)±0}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
y=\frac{12±0}{2\times 4}
-12 ellentettje 12.
y=\frac{12±0}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
4y^{2}-12y+9=4\left(y-\frac{3}{2}\right)\left(y-\frac{3}{2}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{3}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
4y^{2}-12y+9=4\times \frac{2y-3}{2}\left(y-\frac{3}{2}\right)
\frac{3}{2} kivonása a következőből: y: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4y^{2}-12y+9=4\times \frac{2y-3}{2}\times \frac{2y-3}{2}
\frac{3}{2} kivonása a következőből: y: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4y^{2}-12y+9=4\times \frac{\left(2y-3\right)\left(2y-3\right)}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{2y-3}{2} és \frac{2y-3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4y^{2}-12y+9=4\times \frac{\left(2y-3\right)\left(2y-3\right)}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
4y^{2}-12y+9=\left(2y-3\right)\left(2y-3\right)
A legnagyobb közös osztó (4) kiejtése itt: 4 és 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}