Megoldás a(z) x, y változóra
x=-1
y=-2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x-3y=2,x+5y=-11
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
4x-3y=2
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) x változót úgy, hogy a(z) x változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
4x=3y+2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3y.
x=\frac{1}{4}\left(3y+2\right)
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x=\frac{3}{4}y+\frac{1}{2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{4} és 3y+2.
\frac{3}{4}y+\frac{1}{2}+5y=-11
Behelyettesítjük a(z) \frac{3y}{4}+\frac{1}{2} értéket x helyére a másik, x+5y=-11 egyenletben.
\frac{23}{4}y+\frac{1}{2}=-11
Összeadjuk a következőket: \frac{3y}{4} és 5y.
\frac{23}{4}y=-\frac{23}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
y=-2
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{23}{4}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
x=\frac{3}{4}\left(-2\right)+\frac{1}{2}
A(z) x=\frac{3}{4}y+\frac{1}{2} egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: -2. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
x=\frac{-3+1}{2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3}{4} és -2.
x=-1
\frac{1}{2} és -\frac{3}{2} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=-1,y=-2
A rendszer megoldva.
4x-3y=2,x+5y=-11
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}4&-3\\1&5\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}2\\-11\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}4&-3\\1&5\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}4&-3\\1&5\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}4&-3\\1&5\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}2\\-11\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}4&-3\\1&5\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}4&-3\\1&5\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}2\\-11\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}4&-3\\1&5\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}2\\-11\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{5}{4\times 5-\left(-3\right)}&-\frac{-3}{4\times 5-\left(-3\right)}\\-\frac{1}{4\times 5-\left(-3\right)}&\frac{4}{4\times 5-\left(-3\right)}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}2\\-11\end{matrix}\right)
Az 2\times 2-es mátrix \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right), így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{5}{23}&\frac{3}{23}\\-\frac{1}{23}&\frac{4}{23}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}2\\-11\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{5}{23}\times 2+\frac{3}{23}\left(-11\right)\\-\frac{1}{23}\times 2+\frac{4}{23}\left(-11\right)\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-1\\-2\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
x=-1,y=-2
A mátrixból megkapjuk a(z) x és y elemeket.
4x-3y=2,x+5y=-11
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
4x-3y=2,4x+4\times 5y=4\left(-11\right)
4x és x egyenlővé tételéhez az első egyenlet mindkét oldalán megszorzunk minden tagot a következővel: 1, a második egyenlet mindkét oldalán pedig megszorzunk minden tagot a következővel: 4.
4x-3y=2,4x+20y=-44
Egyszerűsítünk.
4x-4x-3y-20y=2+44
4x+20y=-44 kivonása a következőből: 4x-3y=2: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
-3y-20y=2+44
Összeadjuk a következőket: 4x és -4x. 4x és -4x kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
-23y=2+44
Összeadjuk a következőket: -3y és -20y.
-23y=46
Összeadjuk a következőket: 2 és 44.
y=-2
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -23.
x+5\left(-2\right)=-11
A(z) x+5y=-11 egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: -2. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
x-10=-11
Összeszorozzuk a következőket: 5 és -2.
x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 10.
x=-1,y=-2
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}