Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=-\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i=-0,5+0,5i
x=-\frac{1}{2}-\frac{1}{2}i=-0,5-0,5i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}+8x=4x-2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4x és x+2.
4x^{2}+8x-4x=-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
4x^{2}+4x=-2
Összevonjuk a következőket: 8x és -4x. Az eredmény 4x.
4x^{2}+4x+2=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\times 4\times 2}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\times 4\times 2}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16-16\times 2}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16-32}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 2.
x=\frac{-4±\sqrt{-16}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 16 és -32.
x=\frac{-4±4i}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -16.
x=\frac{-4±4i}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{-4+4i}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±4i}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 4i.
x=-\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i
-4+4i elosztása a következővel: 8.
x=\frac{-4-4i}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±4i}{8}). ± előjele negatív. 4i kivonása a következőből: -4.
x=-\frac{1}{2}-\frac{1}{2}i
-4-4i elosztása a következővel: 8.
x=-\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i x=-\frac{1}{2}-\frac{1}{2}i
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}+8x=4x-2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4x és x+2.
4x^{2}+8x-4x=-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
4x^{2}+4x=-2
Összevonjuk a következőket: 8x és -4x. Az eredmény 4x.
\frac{4x^{2}+4x}{4}=-\frac{2}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\frac{4}{4}x=-\frac{2}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}+x=-\frac{2}{4}
4 elosztása a következővel: 4.
x^{2}+x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=-\frac{1}{2}+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=-\frac{1}{2}+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=-\frac{1}{4}
-\frac{1}{2} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=-\frac{1}{4}
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=\frac{1}{2}i x+\frac{1}{2}=-\frac{1}{2}i
Egyszerűsítünk.
x=-\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i x=-\frac{1}{2}-\frac{1}{2}i
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}