Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{3}{2} = 1\frac{1}{2} = 1,5
x = -\frac{3}{2} = -1\frac{1}{2} = -1,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(2x-3\right)\left(2x+3\right)=0
Vegyük a következőt: 4x^{2}-9. Átírjuk az értéket (4x^{2}-9) \left(2x\right)^{2}-3^{2} alakban. A négyzetek különbsége a következő szabály használatával bontható tényezőkre: a^{2}-b^{2}=\left(a-b\right)\left(a+b\right).
x=\frac{3}{2} x=-\frac{3}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-3=0 és a 2x+3=0.
4x^{2}=9
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 9. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
x^{2}=\frac{9}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x=\frac{3}{2} x=-\frac{3}{2}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
4x^{2}-9=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times 4\left(-9\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\times 4\left(-9\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{-16\left(-9\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{0±\sqrt{144}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -9.
x=\frac{0±12}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
x=\frac{0±12}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{3}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±12}{8}). ± előjele pozitív. A törtet (\frac{12}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{3}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±12}{8}). ± előjele negatív. A törtet (\frac{-12}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{3}{2} x=-\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}