Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{7} + 1}{2} \approx 1,822875656
x=\frac{1-\sqrt{7}}{2}\approx -0,822875656
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}-6-4x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
4x^{2}-4x-6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 4\left(-6\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 4\left(-6\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-16\left(-6\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+96}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -6.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{112}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 16 és 96.
x=\frac{-\left(-4\right)±4\sqrt{7}}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 112.
x=\frac{4±4\sqrt{7}}{2\times 4}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±4\sqrt{7}}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{4\sqrt{7}+4}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±4\sqrt{7}}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 4\sqrt{7}.
x=\frac{\sqrt{7}+1}{2}
4+4\sqrt{7} elosztása a következővel: 8.
x=\frac{4-4\sqrt{7}}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±4\sqrt{7}}{8}). ± előjele negatív. 4\sqrt{7} kivonása a következőből: 4.
x=\frac{1-\sqrt{7}}{2}
4-4\sqrt{7} elosztása a következővel: 8.
x=\frac{\sqrt{7}+1}{2} x=\frac{1-\sqrt{7}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}-6-4x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
4x^{2}-4x=6
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{4x^{2}-4x}{4}=\frac{6}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\left(-\frac{4}{4}\right)x=\frac{6}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}-x=\frac{6}{4}
-4 elosztása a következővel: 4.
x^{2}-x=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{6}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{3}{2}+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=\frac{3}{2}+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=\frac{7}{4}
\frac{3}{2} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{7}{4}
Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{7}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{7}}{2} x-\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{7}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{7}+1}{2} x=\frac{1-\sqrt{7}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}