Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{2}=0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-4 ab=4\times 1=4
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4x^{2}+ax+bx+1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-4 -2,-2
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 4.
-1-4=-5 -2-2=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(4x^{2}-2x\right)+\left(-2x+1\right)
Átírjuk az értéket (4x^{2}-4x+1) \left(4x^{2}-2x\right)+\left(-2x+1\right) alakban.
2x\left(2x-1\right)-\left(2x-1\right)
A 2x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(2x-1\right)\left(2x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-1 általános kifejezést a zárójelből.
\left(2x-1\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=\frac{1}{2}
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: 2x-1=0.
4x^{2}-4x+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 4}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 4}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-16}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{0}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 16 és -16.
x=-\frac{-4}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=\frac{4}{2\times 4}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{4}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
4x^{2}-4x+1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
4x^{2}-4x+1-1=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
4x^{2}-4x=-1
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{4x^{2}-4x}{4}=-\frac{1}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\left(-\frac{4}{4}\right)x=-\frac{1}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}-x=-\frac{1}{4}
-4 elosztása a következővel: 4.
x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=-\frac{1}{4}+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=\frac{-1+1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=0
-\frac{1}{4} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{2}=0 x-\frac{1}{2}=0
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{2} x=\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
x=\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}