Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{11+\sqrt{103}i}{8}\approx 1,375+1,268611446i
x=\frac{-\sqrt{103}i+11}{8}\approx 1,375-1,268611446i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}-11x+30=16
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
4x^{2}-11x+30-16=16-16
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 16.
4x^{2}-11x+30-16=0
Ha kivonjuk a(z) 16 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
4x^{2}-11x+14=0
16 kivonása a következőből: 30.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{\left(-11\right)^{2}-4\times 4\times 14}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -11 értéket b-be és a(z) 14 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-4\times 4\times 14}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -11.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-16\times 14}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-224}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 14.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{-103}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 121 és -224.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{103}i}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -103.
x=\frac{11±\sqrt{103}i}{2\times 4}
-11 ellentettje 11.
x=\frac{11±\sqrt{103}i}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{11+\sqrt{103}i}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{11±\sqrt{103}i}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 11 és i\sqrt{103}.
x=\frac{-\sqrt{103}i+11}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{11±\sqrt{103}i}{8}). ± előjele negatív. i\sqrt{103} kivonása a következőből: 11.
x=\frac{11+\sqrt{103}i}{8} x=\frac{-\sqrt{103}i+11}{8}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}-11x+30=16
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
4x^{2}-11x+30-30=16-30
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 30.
4x^{2}-11x=16-30
Ha kivonjuk a(z) 30 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
4x^{2}-11x=-14
30 kivonása a következőből: 16.
\frac{4x^{2}-11x}{4}=-\frac{14}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}-\frac{11}{4}x=-\frac{14}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{11}{4}x=-\frac{7}{2}
A törtet (\frac{-14}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{11}{4}x+\left(-\frac{11}{8}\right)^{2}=-\frac{7}{2}+\left(-\frac{11}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{11}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{11}{8}. Ezután hozzáadjuk -\frac{11}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{11}{4}x+\frac{121}{64}=-\frac{7}{2}+\frac{121}{64}
A(z) -\frac{11}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{11}{4}x+\frac{121}{64}=-\frac{103}{64}
-\frac{7}{2} és \frac{121}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{11}{8}\right)^{2}=-\frac{103}{64}
Tényezőkre x^{2}-\frac{11}{4}x+\frac{121}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{11}{8}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{103}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{11}{8}=\frac{\sqrt{103}i}{8} x-\frac{11}{8}=-\frac{\sqrt{103}i}{8}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{11+\sqrt{103}i}{8} x=\frac{-\sqrt{103}i+11}{8}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{11}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}