Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{193}-9}{8}\approx 0,611555499
x=\frac{-\sqrt{193}-9}{8}\approx -2,861555499
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}-7=-9x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7.
4x^{2}-7+9x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 9x.
4x^{2}+9x-7=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\times 4\left(-7\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 9 értéket b-be és a(z) -7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-9±\sqrt{81-4\times 4\left(-7\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
x=\frac{-9±\sqrt{81-16\left(-7\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-9±\sqrt{81+112}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -7.
x=\frac{-9±\sqrt{193}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 81 és 112.
x=\frac{-9±\sqrt{193}}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{\sqrt{193}-9}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±\sqrt{193}}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és \sqrt{193}.
x=\frac{-\sqrt{193}-9}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±\sqrt{193}}{8}). ± előjele negatív. \sqrt{193} kivonása a következőből: -9.
x=\frac{\sqrt{193}-9}{8} x=\frac{-\sqrt{193}-9}{8}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}+9x=7
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 9x.
\frac{4x^{2}+9x}{4}=\frac{7}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\frac{9}{4}x=\frac{7}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{9}{4}x+\left(\frac{9}{8}\right)^{2}=\frac{7}{4}+\left(\frac{9}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{9}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{9}{8}. Ezután hozzáadjuk \frac{9}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{9}{4}x+\frac{81}{64}=\frac{7}{4}+\frac{81}{64}
A(z) \frac{9}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{9}{4}x+\frac{81}{64}=\frac{193}{64}
\frac{7}{4} és \frac{81}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{9}{8}\right)^{2}=\frac{193}{64}
Tényezőkre x^{2}+\frac{9}{4}x+\frac{81}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{9}{8}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{193}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{9}{8}=\frac{\sqrt{193}}{8} x+\frac{9}{8}=-\frac{\sqrt{193}}{8}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{193}-9}{8} x=\frac{-\sqrt{193}-9}{8}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{9}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}