Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{201} - 3}{8} \approx 1,39718086
x=\frac{-\sqrt{201}-3}{8}\approx -2,14718086
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}-12=-3x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 12.
4x^{2}-12+3x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3x.
4x^{2}+3x-12=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\times 4\left(-12\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) -12 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4\times 4\left(-12\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x=\frac{-3±\sqrt{9-16\left(-12\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-3±\sqrt{9+192}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -12.
x=\frac{-3±\sqrt{201}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 9 és 192.
x=\frac{-3±\sqrt{201}}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{\sqrt{201}-3}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±\sqrt{201}}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és \sqrt{201}.
x=\frac{-\sqrt{201}-3}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±\sqrt{201}}{8}). ± előjele negatív. \sqrt{201} kivonása a következőből: -3.
x=\frac{\sqrt{201}-3}{8} x=\frac{-\sqrt{201}-3}{8}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}+3x=12
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3x.
\frac{4x^{2}+3x}{4}=\frac{12}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\frac{3}{4}x=\frac{12}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{3}{4}x=3
12 elosztása a következővel: 4.
x^{2}+\frac{3}{4}x+\left(\frac{3}{8}\right)^{2}=3+\left(\frac{3}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{3}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{8}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{3}{4}x+\frac{9}{64}=3+\frac{9}{64}
A(z) \frac{3}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{3}{4}x+\frac{9}{64}=\frac{201}{64}
Összeadjuk a következőket: 3 és \frac{9}{64}.
\left(x+\frac{3}{8}\right)^{2}=\frac{201}{64}
A(z) x^{2}+\frac{3}{4}x+\frac{9}{64} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{8}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{201}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{8}=\frac{\sqrt{201}}{8} x+\frac{3}{8}=-\frac{\sqrt{201}}{8}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{201}-3}{8} x=\frac{-\sqrt{201}-3}{8}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}