Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{27}{2} = -13\frac{1}{2} = -13,5
x = \frac{3}{2} = 1\frac{1}{2} = 1,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=48 ab=4\left(-81\right)=-324
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4x^{2}+ax+bx-81 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,324 -2,162 -3,108 -4,81 -6,54 -9,36 -12,27 -18,18
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -324.
-1+324=323 -2+162=160 -3+108=105 -4+81=77 -6+54=48 -9+36=27 -12+27=15 -18+18=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=54
A megoldás az a pár, amelynek összege 48.
\left(4x^{2}-6x\right)+\left(54x-81\right)
Átírjuk az értéket (4x^{2}+48x-81) \left(4x^{2}-6x\right)+\left(54x-81\right) alakban.
2x\left(2x-3\right)+27\left(2x-3\right)
A 2x a második csoportban lévő első és 27 faktort.
\left(2x-3\right)\left(2x+27\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{3}{2} x=-\frac{27}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-3=0 és a 2x+27=0.
4x^{2}+48x-81=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-48±\sqrt{48^{2}-4\times 4\left(-81\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 48 értéket b-be és a(z) -81 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-48±\sqrt{2304-4\times 4\left(-81\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 48.
x=\frac{-48±\sqrt{2304-16\left(-81\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-48±\sqrt{2304+1296}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -81.
x=\frac{-48±\sqrt{3600}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 2304 és 1296.
x=\frac{-48±60}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3600.
x=\frac{-48±60}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{12}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-48±60}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -48 és 60.
x=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{12}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{108}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-48±60}{8}). ± előjele negatív. 60 kivonása a következőből: -48.
x=-\frac{27}{2}
A törtet (\frac{-108}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{3}{2} x=-\frac{27}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}+48x-81=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
4x^{2}+48x-81-\left(-81\right)=-\left(-81\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 81.
4x^{2}+48x=-\left(-81\right)
Ha kivonjuk a(z) -81 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
4x^{2}+48x=81
-81 kivonása a következőből: 0.
\frac{4x^{2}+48x}{4}=\frac{81}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\frac{48}{4}x=\frac{81}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}+12x=\frac{81}{4}
48 elosztása a következővel: 4.
x^{2}+12x+6^{2}=\frac{81}{4}+6^{2}
Elosztjuk a(z) 12 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 6. Ezután hozzáadjuk 6 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+12x+36=\frac{81}{4}+36
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x^{2}+12x+36=\frac{225}{4}
Összeadjuk a következőket: \frac{81}{4} és 36.
\left(x+6\right)^{2}=\frac{225}{4}
Tényezőkre x^{2}+12x+36. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+6\right)^{2}}=\sqrt{\frac{225}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+6=\frac{15}{2} x+6=-\frac{15}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3}{2} x=-\frac{27}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}