Szorzattá alakítás
4\left(x-3\right)\left(x+4\right)
Kiértékelés
4\left(x-3\right)\left(x+4\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4\left(x^{2}+x-12\right)
Kiemeljük a következőt: 4.
a+b=1 ab=1\left(-12\right)=-12
Vegyük a következőt: x^{2}+x-12. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-12 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,12 -2,6 -3,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
-1+12=11 -2+6=4 -3+4=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(x^{2}-3x\right)+\left(4x-12\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+x-12) \left(x^{2}-3x\right)+\left(4x-12\right) alakban.
x\left(x-3\right)+4\left(x-3\right)
A x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(x-3\right)\left(x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
4\left(x-3\right)\left(x+4\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
4x^{2}+4x-48=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\times 4\left(-48\right)}}{2\times 4}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\times 4\left(-48\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16-16\left(-48\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16+768}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -48.
x=\frac{-4±\sqrt{784}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 16 és 768.
x=\frac{-4±28}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 784.
x=\frac{-4±28}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{24}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±28}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 28.
x=3
24 elosztása a következővel: 8.
x=-\frac{32}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±28}{8}). ± előjele negatív. 28 kivonása a következőből: -4.
x=-4
-32 elosztása a következővel: 8.
4x^{2}+4x-48=4\left(x-3\right)\left(x-\left(-4\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 3 értéket x_{1} helyére, a(z) -4 értéket pedig x_{2} helyére.
4x^{2}+4x-48=4\left(x-3\right)\left(x+4\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}