Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{2}-1}{2}\approx 0,207106781
x=\frac{-\sqrt{2}-1}{2}\approx -1,207106781
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}+4x=1
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
4x^{2}+4x-1=1-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
4x^{2}+4x-1=0
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\times 4\left(-1\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\times 4\left(-1\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16-16\left(-1\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16+16}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -1.
x=\frac{-4±\sqrt{32}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 16 és 16.
x=\frac{-4±4\sqrt{2}}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 32.
x=\frac{-4±4\sqrt{2}}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{4\sqrt{2}-4}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±4\sqrt{2}}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 4\sqrt{2}.
x=\frac{\sqrt{2}-1}{2}
-4+4\sqrt{2} elosztása a következővel: 8.
x=\frac{-4\sqrt{2}-4}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±4\sqrt{2}}{8}). ± előjele negatív. 4\sqrt{2} kivonása a következőből: -4.
x=\frac{-\sqrt{2}-1}{2}
-4-4\sqrt{2} elosztása a következővel: 8.
x=\frac{\sqrt{2}-1}{2} x=\frac{-\sqrt{2}-1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}+4x=1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{4x^{2}+4x}{4}=\frac{1}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\frac{4}{4}x=\frac{1}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}+x=\frac{1}{4}
4 elosztása a következővel: 4.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{1+1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{1}{2}
\frac{1}{4} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{1}{2}
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{2}}{2} x+\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{2}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{2}-1}{2} x=\frac{-\sqrt{2}-1}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}