Szorzattá alakítás
\left(2x+1\right)\left(2x+5\right)
Kiértékelés
\left(2x+1\right)\left(2x+5\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=12 ab=4\times 5=20
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4x^{2}+ax+bx+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,20 2,10 4,5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 20.
1+20=21 2+10=12 4+5=9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=10
A megoldás az a pár, amelynek összege 12.
\left(4x^{2}+2x\right)+\left(10x+5\right)
Átírjuk az értéket (4x^{2}+12x+5) \left(4x^{2}+2x\right)+\left(10x+5\right) alakban.
2x\left(2x+1\right)+5\left(2x+1\right)
A 2x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(2x+1\right)\left(2x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x+1 általános kifejezést a zárójelből.
4x^{2}+12x+5=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-12±\sqrt{12^{2}-4\times 4\times 5}}{2\times 4}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-12±\sqrt{144-4\times 4\times 5}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 12.
x=\frac{-12±\sqrt{144-16\times 5}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-12±\sqrt{144-80}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 5.
x=\frac{-12±\sqrt{64}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 144 és -80.
x=\frac{-12±8}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{-12±8}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=-\frac{4}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-12±8}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -12 és 8.
x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-4}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{20}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-12±8}{8}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: -12.
x=-\frac{5}{2}
A törtet (\frac{-20}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
4x^{2}+12x+5=4\left(x-\left(-\frac{1}{2}\right)\right)\left(x-\left(-\frac{5}{2}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{5}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
4x^{2}+12x+5=4\left(x+\frac{1}{2}\right)\left(x+\frac{5}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
4x^{2}+12x+5=4\times \frac{2x+1}{2}\left(x+\frac{5}{2}\right)
\frac{1}{2} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4x^{2}+12x+5=4\times \frac{2x+1}{2}\times \frac{2x+5}{2}
\frac{5}{2} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4x^{2}+12x+5=4\times \frac{\left(2x+1\right)\left(2x+5\right)}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{2x+1}{2} és \frac{2x+5}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4x^{2}+12x+5=4\times \frac{\left(2x+1\right)\left(2x+5\right)}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
4x^{2}+12x+5=\left(2x+1\right)\left(2x+5\right)
A legnagyobb közös osztó (4) kiejtése itt: 4 és 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}