Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{5} + 3}{4} \approx 1,309016994
x=\frac{3-\sqrt{5}}{4}\approx 0,190983006
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}+1-6x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
4x^{2}-6x+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\times 4}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\times 4}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-16}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{20}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 36 és -16.
x=\frac{-\left(-6\right)±2\sqrt{5}}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 20.
x=\frac{6±2\sqrt{5}}{2\times 4}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±2\sqrt{5}}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{2\sqrt{5}+6}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{5}}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 2\sqrt{5}.
x=\frac{\sqrt{5}+3}{4}
6+2\sqrt{5} elosztása a következővel: 8.
x=\frac{6-2\sqrt{5}}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{5}}{8}). ± előjele negatív. 2\sqrt{5} kivonása a következőből: 6.
x=\frac{3-\sqrt{5}}{4}
6-2\sqrt{5} elosztása a következővel: 8.
x=\frac{\sqrt{5}+3}{4} x=\frac{3-\sqrt{5}}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}+1-6x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
4x^{2}-6x=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{4x^{2}-6x}{4}=-\frac{1}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\left(-\frac{6}{4}\right)x=-\frac{1}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{3}{2}x=-\frac{1}{4}
A törtet (\frac{-6}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}=-\frac{1}{4}+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=-\frac{1}{4}+\frac{9}{16}
A(z) -\frac{3}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=\frac{5}{16}
-\frac{1}{4} és \frac{9}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}=\frac{5}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{5}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{4}=\frac{\sqrt{5}}{4} x-\frac{3}{4}=-\frac{\sqrt{5}}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{5}+3}{4} x=\frac{3-\sqrt{5}}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}