Szorzattá alakítás
4\left(u-4\right)\left(u+1\right)
Kiértékelés
4\left(u-4\right)\left(u+1\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4\left(u^{2}-3u-4\right)
Kiemeljük a következőt: 4.
a+b=-3 ab=1\left(-4\right)=-4
Vegyük a következőt: u^{2}-3u-4. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk u^{2}+au+bu-4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-4 2,-2
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -4.
1-4=-3 2-2=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=1
A megoldás az a pár, amelynek összege -3.
\left(u^{2}-4u\right)+\left(u-4\right)
Átírjuk az értéket (u^{2}-3u-4) \left(u^{2}-4u\right)+\left(u-4\right) alakban.
u\left(u-4\right)+u-4
Emelje ki a(z) u elemet a(z) u^{2}-4u kifejezésből.
\left(u-4\right)\left(u+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) u-4 általános kifejezést a zárójelből.
4\left(u-4\right)\left(u+1\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
4u^{2}-12u-16=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
u=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\times 4\left(-16\right)}}{2\times 4}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
u=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\times 4\left(-16\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
u=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-16\left(-16\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
u=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144+256}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -16.
u=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{400}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 144 és 256.
u=\frac{-\left(-12\right)±20}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 400.
u=\frac{12±20}{2\times 4}
-12 ellentettje 12.
u=\frac{12±20}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
u=\frac{32}{8}
Megoldjuk az egyenletet (u=\frac{12±20}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 12 és 20.
u=4
32 elosztása a következővel: 8.
u=-\frac{8}{8}
Megoldjuk az egyenletet (u=\frac{12±20}{8}). ± előjele negatív. 20 kivonása a következőből: 12.
u=-1
-8 elosztása a következővel: 8.
4u^{2}-12u-16=4\left(u-4\right)\left(u-\left(-1\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 4 értéket x_{1} helyére, a(z) -1 értéket pedig x_{2} helyére.
4u^{2}-12u-16=4\left(u-4\right)\left(u+1\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}