Megoldás a(z) s változóra
s=\frac{\sqrt{215}i}{40}-\frac{1}{8}\approx -0,125+0,366571957i
s=-\frac{\sqrt{215}i}{40}-\frac{1}{8}\approx -0,125-0,366571957i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
20s^{2}=3\left(s-1\right)-4\times 2s
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 5.
20s^{2}=3s-3-4\times 2s
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és s-1.
20s^{2}=3s-3-8s
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 2. Az eredmény 8.
20s^{2}=-5s-3
Összevonjuk a következőket: 3s és -8s. Az eredmény -5s.
20s^{2}+5s=-3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5s.
20s^{2}+5s+3=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
s=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\times 20\times 3}}{2\times 20}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 20 értéket a-ba, a(z) 5 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
s=\frac{-5±\sqrt{25-4\times 20\times 3}}{2\times 20}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
s=\frac{-5±\sqrt{25-80\times 3}}{2\times 20}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 20.
s=\frac{-5±\sqrt{25-240}}{2\times 20}
Összeszorozzuk a következőket: -80 és 3.
s=\frac{-5±\sqrt{-215}}{2\times 20}
Összeadjuk a következőket: 25 és -240.
s=\frac{-5±\sqrt{215}i}{2\times 20}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -215.
s=\frac{-5±\sqrt{215}i}{40}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 20.
s=\frac{-5+\sqrt{215}i}{40}
Megoldjuk az egyenletet (s=\frac{-5±\sqrt{215}i}{40}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és i\sqrt{215}.
s=\frac{\sqrt{215}i}{40}-\frac{1}{8}
-5+i\sqrt{215} elosztása a következővel: 40.
s=\frac{-\sqrt{215}i-5}{40}
Megoldjuk az egyenletet (s=\frac{-5±\sqrt{215}i}{40}). ± előjele negatív. i\sqrt{215} kivonása a következőből: -5.
s=-\frac{\sqrt{215}i}{40}-\frac{1}{8}
-5-i\sqrt{215} elosztása a következővel: 40.
s=\frac{\sqrt{215}i}{40}-\frac{1}{8} s=-\frac{\sqrt{215}i}{40}-\frac{1}{8}
Megoldottuk az egyenletet.
20s^{2}=3\left(s-1\right)-4\times 2s
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 5.
20s^{2}=3s-3-4\times 2s
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és s-1.
20s^{2}=3s-3-8s
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 2. Az eredmény 8.
20s^{2}=-5s-3
Összevonjuk a következőket: 3s és -8s. Az eredmény -5s.
20s^{2}+5s=-3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5s.
\frac{20s^{2}+5s}{20}=-\frac{3}{20}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 20.
s^{2}+\frac{5}{20}s=-\frac{3}{20}
A(z) 20 értékkel való osztás eltünteti a(z) 20 értékkel való szorzást.
s^{2}+\frac{1}{4}s=-\frac{3}{20}
A törtet (\frac{5}{20}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
s^{2}+\frac{1}{4}s+\left(\frac{1}{8}\right)^{2}=-\frac{3}{20}+\left(\frac{1}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{8}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
s^{2}+\frac{1}{4}s+\frac{1}{64}=-\frac{3}{20}+\frac{1}{64}
A(z) \frac{1}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
s^{2}+\frac{1}{4}s+\frac{1}{64}=-\frac{43}{320}
-\frac{3}{20} és \frac{1}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(s+\frac{1}{8}\right)^{2}=-\frac{43}{320}
Tényezőkre s^{2}+\frac{1}{4}s+\frac{1}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(s+\frac{1}{8}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{43}{320}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
s+\frac{1}{8}=\frac{\sqrt{215}i}{40} s+\frac{1}{8}=-\frac{\sqrt{215}i}{40}
Egyszerűsítünk.
s=\frac{\sqrt{215}i}{40}-\frac{1}{8} s=-\frac{\sqrt{215}i}{40}-\frac{1}{8}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}