Megoldás a(z) p változóra
p = \frac{5}{4} = 1\frac{1}{4} = 1,25
p=5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4p^{2}-25p+21+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
4p^{2}-25p+25=0
Összeadjuk a következőket: 21 és 4. Az eredmény 25.
a+b=-25 ab=4\times 25=100
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4p^{2}+ap+bp+25 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-100 -2,-50 -4,-25 -5,-20 -10,-10
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 100.
-1-100=-101 -2-50=-52 -4-25=-29 -5-20=-25 -10-10=-20
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-20 b=-5
A megoldás az a pár, amelynek összege -25.
\left(4p^{2}-20p\right)+\left(-5p+25\right)
Átírjuk az értéket (4p^{2}-25p+25) \left(4p^{2}-20p\right)+\left(-5p+25\right) alakban.
4p\left(p-5\right)-5\left(p-5\right)
A 4p a második csoportban lévő első és -5 faktort.
\left(p-5\right)\left(4p-5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) p-5 általános kifejezést a zárójelből.
p=5 p=\frac{5}{4}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a p-5=0 és a 4p-5=0.
4p^{2}-25p+21=-4
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
4p^{2}-25p+21-\left(-4\right)=-4-\left(-4\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
4p^{2}-25p+21-\left(-4\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
4p^{2}-25p+25=0
-4 kivonása a következőből: 21.
p=\frac{-\left(-25\right)±\sqrt{\left(-25\right)^{2}-4\times 4\times 25}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -25 értéket b-be és a(z) 25 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
p=\frac{-\left(-25\right)±\sqrt{625-4\times 4\times 25}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -25.
p=\frac{-\left(-25\right)±\sqrt{625-16\times 25}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
p=\frac{-\left(-25\right)±\sqrt{625-400}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 25.
p=\frac{-\left(-25\right)±\sqrt{225}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 625 és -400.
p=\frac{-\left(-25\right)±15}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 225.
p=\frac{25±15}{2\times 4}
-25 ellentettje 25.
p=\frac{25±15}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
p=\frac{40}{8}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{25±15}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 25 és 15.
p=5
40 elosztása a következővel: 8.
p=\frac{10}{8}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{25±15}{8}). ± előjele negatív. 15 kivonása a következőből: 25.
p=\frac{5}{4}
A törtet (\frac{10}{8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
p=5 p=\frac{5}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
4p^{2}-25p+21=-4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
4p^{2}-25p+21-21=-4-21
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 21.
4p^{2}-25p=-4-21
Ha kivonjuk a(z) 21 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
4p^{2}-25p=-25
21 kivonása a következőből: -4.
\frac{4p^{2}-25p}{4}=-\frac{25}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
p^{2}-\frac{25}{4}p=-\frac{25}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
p^{2}-\frac{25}{4}p+\left(-\frac{25}{8}\right)^{2}=-\frac{25}{4}+\left(-\frac{25}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{25}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{25}{8}. Ezután hozzáadjuk -\frac{25}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
p^{2}-\frac{25}{4}p+\frac{625}{64}=-\frac{25}{4}+\frac{625}{64}
A(z) -\frac{25}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
p^{2}-\frac{25}{4}p+\frac{625}{64}=\frac{225}{64}
-\frac{25}{4} és \frac{625}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(p-\frac{25}{8}\right)^{2}=\frac{225}{64}
Tényezőkre p^{2}-\frac{25}{4}p+\frac{625}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(p-\frac{25}{8}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{225}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
p-\frac{25}{8}=\frac{15}{8} p-\frac{25}{8}=-\frac{15}{8}
Egyszerűsítünk.
p=5 p=\frac{5}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{25}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}