Szorzattá alakítás
\left(4c-5\right)\left(c+2\right)
Kiértékelés
\left(4c-5\right)\left(c+2\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=3 ab=4\left(-10\right)=-40
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4c^{2}+ac+bc-10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,40 -2,20 -4,10 -5,8
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -40.
-1+40=39 -2+20=18 -4+10=6 -5+8=3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=8
A megoldás az a pár, amelynek összege 3.
\left(4c^{2}-5c\right)+\left(8c-10\right)
Átírjuk az értéket (4c^{2}+3c-10) \left(4c^{2}-5c\right)+\left(8c-10\right) alakban.
c\left(4c-5\right)+2\left(4c-5\right)
A c a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(4c-5\right)\left(c+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 4c-5 általános kifejezést a zárójelből.
4c^{2}+3c-10=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
c=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\times 4\left(-10\right)}}{2\times 4}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
c=\frac{-3±\sqrt{9-4\times 4\left(-10\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
c=\frac{-3±\sqrt{9-16\left(-10\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
c=\frac{-3±\sqrt{9+160}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -10.
c=\frac{-3±\sqrt{169}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 9 és 160.
c=\frac{-3±13}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 169.
c=\frac{-3±13}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
c=\frac{10}{8}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{-3±13}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 13.
c=\frac{5}{4}
A törtet (\frac{10}{8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
c=-\frac{16}{8}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{-3±13}{8}). ± előjele negatív. 13 kivonása a következőből: -3.
c=-2
-16 elosztása a következővel: 8.
4c^{2}+3c-10=4\left(c-\frac{5}{4}\right)\left(c-\left(-2\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{5}{4} értéket x_{1} helyére, a(z) -2 értéket pedig x_{2} helyére.
4c^{2}+3c-10=4\left(c-\frac{5}{4}\right)\left(c+2\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
4c^{2}+3c-10=4\times \frac{4c-5}{4}\left(c+2\right)
\frac{5}{4} kivonása a következőből: c: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4c^{2}+3c-10=\left(4c-5\right)\left(c+2\right)
A legnagyobb közös osztó (4) kiejtése itt: 4 és 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}