Szorzattá alakítás
4\left(b-1\right)\left(b+6\right)
Kiértékelés
4\left(b-1\right)\left(b+6\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4\left(b^{2}+5b-6\right)
Kiemeljük a következőt: 4.
p+q=5 pq=1\left(-6\right)=-6
Vegyük a következőt: b^{2}+5b-6. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk b^{2}+pb+qb-6 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,6 -2,3
Mivel a pq negatív, p és q rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a p+q pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
-1+6=5 -2+3=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=-1 q=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(b^{2}-b\right)+\left(6b-6\right)
Átírjuk az értéket (b^{2}+5b-6) \left(b^{2}-b\right)+\left(6b-6\right) alakban.
b\left(b-1\right)+6\left(b-1\right)
A b a második csoportban lévő első és 6 faktort.
\left(b-1\right)\left(b+6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) b-1 általános kifejezést a zárójelből.
4\left(b-1\right)\left(b+6\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
4b^{2}+20b-24=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
b=\frac{-20±\sqrt{20^{2}-4\times 4\left(-24\right)}}{2\times 4}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-20±\sqrt{400-4\times 4\left(-24\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 20.
b=\frac{-20±\sqrt{400-16\left(-24\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
b=\frac{-20±\sqrt{400+384}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -24.
b=\frac{-20±\sqrt{784}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 400 és 384.
b=\frac{-20±28}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 784.
b=\frac{-20±28}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
b=\frac{8}{8}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-20±28}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -20 és 28.
b=1
8 elosztása a következővel: 8.
b=-\frac{48}{8}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-20±28}{8}). ± előjele negatív. 28 kivonása a következőből: -20.
b=-6
-48 elosztása a következővel: 8.
4b^{2}+20b-24=4\left(b-1\right)\left(b-\left(-6\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x_{1} helyére, a(z) -6 értéket pedig x_{2} helyére.
4b^{2}+20b-24=4\left(b-1\right)\left(b+6\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}