Szorzattá alakítás
\left(2a-1\right)^{2}
Kiértékelés
\left(2a-1\right)^{2}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
p+q=-4 pq=4\times 1=4
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4a^{2}+pa+qa+1 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-4 -2,-2
Mivel pq pozitív, p és q azonos aláírására. Mivel a p+q negatív, p és q negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 4.
-1-4=-5 -2-2=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=-2 q=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(4a^{2}-2a\right)+\left(-2a+1\right)
Átírjuk az értéket (4a^{2}-4a+1) \left(4a^{2}-2a\right)+\left(-2a+1\right) alakban.
2a\left(2a-1\right)-\left(2a-1\right)
A 2a a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(2a-1\right)\left(2a-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2a-1 általános kifejezést a zárójelből.
\left(2a-1\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
factor(4a^{2}-4a+1)
Ez a háromtagú kifejezés teljes négyzet alakban van, esetleg meg van szorozva egy közös tényezővel. A teljes négyzet szorzattá alakításához ki kell számolni az első és az utolsó tag négyzetgyökét.
gcf(4,-4,1)=1
Megkeressük az együtthatók legnagyobb közös osztóját.
\sqrt{4a^{2}}=2a
Négyzetgyököt vonunk az első, 4a^{2} tagból.
\left(2a-1\right)^{2}
A trinom teljes négyzet annak a binomnak a négyzete, amely az első és az utolsó tag négyzetgyökének összege vagy különbsége, ahol az előjelet a trinom középső tagjának előjele adja meg.
4a^{2}-4a+1=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
a=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 4}}{2\times 4}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 4}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
a=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-16}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
a=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{0}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 16 és -16.
a=\frac{-\left(-4\right)±0}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
a=\frac{4±0}{2\times 4}
-4 ellentettje 4.
a=\frac{4±0}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
4a^{2}-4a+1=4\left(a-\frac{1}{2}\right)\left(a-\frac{1}{2}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{1}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
4a^{2}-4a+1=4\times \frac{2a-1}{2}\left(a-\frac{1}{2}\right)
\frac{1}{2} kivonása a következőből: a: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4a^{2}-4a+1=4\times \frac{2a-1}{2}\times \frac{2a-1}{2}
\frac{1}{2} kivonása a következőből: a: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4a^{2}-4a+1=4\times \frac{\left(2a-1\right)\left(2a-1\right)}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{2a-1}{2} és \frac{2a-1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4a^{2}-4a+1=4\times \frac{\left(2a-1\right)\left(2a-1\right)}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
4a^{2}-4a+1=\left(2a-1\right)\left(2a-1\right)
A legnagyobb közös osztó (4) kiejtése itt: 4 és 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}