Megoldás a(z) x változóra
x=1
x=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(3x+1\right)\times 4-8=3x^{2}+5
A változó (x) értéke nem lehet -\frac{1}{3}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3x+1.
12x+4-8=3x^{2}+5
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x+1 és 4.
12x-4=3x^{2}+5
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -4.
12x-4-3x^{2}=5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
12x-4-3x^{2}-5=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
12x-9-3x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) -4 értéket. Az eredmény -9.
4x-3-x^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
-x^{2}+4x-3=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=4 ab=-\left(-3\right)=3
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=3 b=1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+3x\right)+\left(x-3\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+4x-3) \left(-x^{2}+3x\right)+\left(x-3\right) alakban.
-x\left(x-3\right)+x-3
Emelje ki a(z) -x elemet a(z) -x^{2}+3x kifejezésből.
\left(x-3\right)\left(-x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a -x+1=0.
\left(3x+1\right)\times 4-8=3x^{2}+5
A változó (x) értéke nem lehet -\frac{1}{3}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3x+1.
12x+4-8=3x^{2}+5
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x+1 és 4.
12x-4=3x^{2}+5
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -4.
12x-4-3x^{2}=5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
12x-4-3x^{2}-5=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
12x-9-3x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) -4 értéket. Az eredmény -9.
-3x^{2}+12x-9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-12±\sqrt{12^{2}-4\left(-3\right)\left(-9\right)}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) 12 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-12±\sqrt{144-4\left(-3\right)\left(-9\right)}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 12.
x=\frac{-12±\sqrt{144+12\left(-9\right)}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-12±\sqrt{144-108}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -9.
x=\frac{-12±\sqrt{36}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 144 és -108.
x=\frac{-12±6}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{-12±6}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=-\frac{6}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-12±6}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -12 és 6.
x=1
-6 elosztása a következővel: -6.
x=-\frac{18}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-12±6}{-6}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: -12.
x=3
-18 elosztása a következővel: -6.
x=1 x=3
Megoldottuk az egyenletet.
\left(3x+1\right)\times 4-8=3x^{2}+5
A változó (x) értéke nem lehet -\frac{1}{3}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3x+1.
12x+4-8=3x^{2}+5
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x+1 és 4.
12x-4=3x^{2}+5
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -4.
12x-4-3x^{2}=5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
12x-3x^{2}=5+4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
12x-3x^{2}=9
Összeadjuk a következőket: 5 és 4. Az eredmény 9.
-3x^{2}+12x=9
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-3x^{2}+12x}{-3}=\frac{9}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\frac{12}{-3}x=\frac{9}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}-4x=\frac{9}{-3}
12 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-4x=-3
9 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=-3+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=-3+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=1
Összeadjuk a következőket: -3 és 4.
\left(x-2\right)^{2}=1
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=1 x-2=-1
Egyszerűsítünk.
x=3 x=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}