Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{11}{2} = 5\frac{1}{2} = 5,5
x = -\frac{15}{2} = -7\frac{1}{2} = -7,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4\left(x^{2}+2x+1\right)-169=0
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
4x^{2}+8x+4-169=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és x^{2}+2x+1.
4x^{2}+8x-165=0
Kivonjuk a(z) 169 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -165.
a+b=8 ab=4\left(-165\right)=-660
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4x^{2}+ax+bx-165 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,660 -2,330 -3,220 -4,165 -5,132 -6,110 -10,66 -11,60 -12,55 -15,44 -20,33 -22,30
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -660.
-1+660=659 -2+330=328 -3+220=217 -4+165=161 -5+132=127 -6+110=104 -10+66=56 -11+60=49 -12+55=43 -15+44=29 -20+33=13 -22+30=8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-22 b=30
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(4x^{2}-22x\right)+\left(30x-165\right)
Átírjuk az értéket (4x^{2}+8x-165) \left(4x^{2}-22x\right)+\left(30x-165\right) alakban.
2x\left(2x-11\right)+15\left(2x-11\right)
A 2x a második csoportban lévő első és 15 faktort.
\left(2x-11\right)\left(2x+15\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-11 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{11}{2} x=-\frac{15}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-11=0 és a 2x+15=0.
4\left(x^{2}+2x+1\right)-169=0
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
4x^{2}+8x+4-169=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és x^{2}+2x+1.
4x^{2}+8x-165=0
Kivonjuk a(z) 169 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -165.
x=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\times 4\left(-165\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 8 értéket b-be és a(z) -165 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-8±\sqrt{64-4\times 4\left(-165\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
x=\frac{-8±\sqrt{64-16\left(-165\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-8±\sqrt{64+2640}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -165.
x=\frac{-8±\sqrt{2704}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 64 és 2640.
x=\frac{-8±52}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2704.
x=\frac{-8±52}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{44}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±52}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -8 és 52.
x=\frac{11}{2}
A törtet (\frac{44}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{60}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±52}{8}). ± előjele negatív. 52 kivonása a következőből: -8.
x=-\frac{15}{2}
A törtet (\frac{-60}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{11}{2} x=-\frac{15}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
4\left(x^{2}+2x+1\right)-169=0
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
4x^{2}+8x+4-169=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és x^{2}+2x+1.
4x^{2}+8x-165=0
Kivonjuk a(z) 169 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -165.
4x^{2}+8x=165
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 165. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{4x^{2}+8x}{4}=\frac{165}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\frac{8}{4}x=\frac{165}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{165}{4}
8 elosztása a következővel: 4.
x^{2}+2x+1^{2}=\frac{165}{4}+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=\frac{165}{4}+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=\frac{169}{4}
Összeadjuk a következőket: \frac{165}{4} és 1.
\left(x+1\right)^{2}=\frac{169}{4}
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=\frac{13}{2} x+1=-\frac{13}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{11}{2} x=-\frac{15}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}