Megoldás a(z) z változóra
z = \frac{5 \sqrt{33} - 15}{2} \approx 6,861406616
z=\frac{-5\sqrt{33}-15}{2}\approx -21,861406616
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4z^{2}+60z=600
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
4z^{2}+60z-600=600-600
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 600.
4z^{2}+60z-600=0
Ha kivonjuk a(z) 600 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
z=\frac{-60±\sqrt{60^{2}-4\times 4\left(-600\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 60 értéket b-be és a(z) -600 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-60±\sqrt{3600-4\times 4\left(-600\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 60.
z=\frac{-60±\sqrt{3600-16\left(-600\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
z=\frac{-60±\sqrt{3600+9600}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -600.
z=\frac{-60±\sqrt{13200}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 3600 és 9600.
z=\frac{-60±20\sqrt{33}}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 13200.
z=\frac{-60±20\sqrt{33}}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
z=\frac{20\sqrt{33}-60}{8}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-60±20\sqrt{33}}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -60 és 20\sqrt{33}.
z=\frac{5\sqrt{33}-15}{2}
-60+20\sqrt{33} elosztása a következővel: 8.
z=\frac{-20\sqrt{33}-60}{8}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-60±20\sqrt{33}}{8}). ± előjele negatív. 20\sqrt{33} kivonása a következőből: -60.
z=\frac{-5\sqrt{33}-15}{2}
-60-20\sqrt{33} elosztása a következővel: 8.
z=\frac{5\sqrt{33}-15}{2} z=\frac{-5\sqrt{33}-15}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
4z^{2}+60z=600
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{4z^{2}+60z}{4}=\frac{600}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
z^{2}+\frac{60}{4}z=\frac{600}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
z^{2}+15z=\frac{600}{4}
60 elosztása a következővel: 4.
z^{2}+15z=150
600 elosztása a következővel: 4.
z^{2}+15z+\left(\frac{15}{2}\right)^{2}=150+\left(\frac{15}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 15 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{15}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{15}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
z^{2}+15z+\frac{225}{4}=150+\frac{225}{4}
A(z) \frac{15}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
z^{2}+15z+\frac{225}{4}=\frac{825}{4}
Összeadjuk a következőket: 150 és \frac{225}{4}.
\left(z+\frac{15}{2}\right)^{2}=\frac{825}{4}
A(z) z^{2}+15z+\frac{225}{4} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(z+\frac{15}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{825}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z+\frac{15}{2}=\frac{5\sqrt{33}}{2} z+\frac{15}{2}=-\frac{5\sqrt{33}}{2}
Egyszerűsítünk.
z=\frac{5\sqrt{33}-15}{2} z=\frac{-5\sqrt{33}-15}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{15}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}