Szorzattá alakítás
\left(y-5\right)\left(4y-1\right)
Kiértékelés
\left(y-5\right)\left(4y-1\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-21 ab=4\times 5=20
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4y^{2}+ay+by+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-20 -2,-10 -4,-5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 20.
-1-20=-21 -2-10=-12 -4-5=-9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-20 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -21.
\left(4y^{2}-20y\right)+\left(-y+5\right)
Átírjuk az értéket (4y^{2}-21y+5) \left(4y^{2}-20y\right)+\left(-y+5\right) alakban.
4y\left(y-5\right)-\left(y-5\right)
A 4y a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(y-5\right)\left(4y-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) y-5 általános kifejezést a zárójelből.
4y^{2}-21y+5=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
y=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{\left(-21\right)^{2}-4\times 4\times 5}}{2\times 4}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{441-4\times 4\times 5}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -21.
y=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{441-16\times 5}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
y=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{441-80}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 5.
y=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{361}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 441 és -80.
y=\frac{-\left(-21\right)±19}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 361.
y=\frac{21±19}{2\times 4}
-21 ellentettje 21.
y=\frac{21±19}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
y=\frac{40}{8}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{21±19}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 21 és 19.
y=5
40 elosztása a következővel: 8.
y=\frac{2}{8}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{21±19}{8}). ± előjele negatív. 19 kivonása a következőből: 21.
y=\frac{1}{4}
A törtet (\frac{2}{8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
4y^{2}-21y+5=4\left(y-5\right)\left(y-\frac{1}{4}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 5 értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{1}{4} értéket pedig x_{2} helyére.
4y^{2}-21y+5=4\left(y-5\right)\times \frac{4y-1}{4}
\frac{1}{4} kivonása a következőből: y: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4y^{2}-21y+5=\left(y-5\right)\left(4y-1\right)
A legnagyobb közös osztó (4) kiejtése itt: 4 és 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}