Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{3}{2} = -1\frac{1}{2} = -1,5
x = \frac{5}{2} = 2\frac{1}{2} = 2,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-4 ab=4\left(-15\right)=-60
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4x^{2}+ax+bx-15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-60 2,-30 3,-20 4,-15 5,-12 6,-10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -60.
1-60=-59 2-30=-28 3-20=-17 4-15=-11 5-12=-7 6-10=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(4x^{2}-10x\right)+\left(6x-15\right)
Átírjuk az értéket (4x^{2}-4x-15) \left(4x^{2}-10x\right)+\left(6x-15\right) alakban.
2x\left(2x-5\right)+3\left(2x-5\right)
A 2x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(2x-5\right)\left(2x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{5}{2} x=-\frac{3}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-5=0 és a 2x+3=0.
4x^{2}-4x-15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 4\left(-15\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 4\left(-15\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-16\left(-15\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+240}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -15.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{256}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 16 és 240.
x=\frac{-\left(-4\right)±16}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 256.
x=\frac{4±16}{2\times 4}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±16}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{20}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±16}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 16.
x=\frac{5}{2}
A törtet (\frac{20}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{12}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±16}{8}). ± előjele negatív. 16 kivonása a következőből: 4.
x=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-12}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{5}{2} x=-\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}-4x-15=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
4x^{2}-4x-15-\left(-15\right)=-\left(-15\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 15.
4x^{2}-4x=-\left(-15\right)
Ha kivonjuk a(z) -15 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
4x^{2}-4x=15
-15 kivonása a következőből: 0.
\frac{4x^{2}-4x}{4}=\frac{15}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\left(-\frac{4}{4}\right)x=\frac{15}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}-x=\frac{15}{4}
-4 elosztása a következővel: 4.
x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{15}{4}+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=\frac{15+1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=4
\frac{15}{4} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=4
Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{2}=2 x-\frac{1}{2}=-2
Egyszerűsítünk.
x=\frac{5}{2} x=-\frac{3}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}