Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{3+\sqrt{151}i}{8}\approx 0,375+1,536025716i
x=\frac{-\sqrt{151}i+3}{8}\approx 0,375-1,536025716i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}-3x+10=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\times 4\times 10}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\times 4\times 10}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-16\times 10}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-160}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 10.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{-151}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 9 és -160.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{151}i}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -151.
x=\frac{3±\sqrt{151}i}{2\times 4}
-3 ellentettje 3.
x=\frac{3±\sqrt{151}i}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{3+\sqrt{151}i}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±\sqrt{151}i}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és i\sqrt{151}.
x=\frac{-\sqrt{151}i+3}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±\sqrt{151}i}{8}). ± előjele negatív. i\sqrt{151} kivonása a következőből: 3.
x=\frac{3+\sqrt{151}i}{8} x=\frac{-\sqrt{151}i+3}{8}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}-3x+10=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
4x^{2}-3x+10-10=-10
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 10.
4x^{2}-3x=-10
Ha kivonjuk a(z) 10 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{4x^{2}-3x}{4}=-\frac{10}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}-\frac{3}{4}x=-\frac{10}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{3}{4}x=-\frac{5}{2}
A törtet (\frac{-10}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{3}{4}x+\left(-\frac{3}{8}\right)^{2}=-\frac{5}{2}+\left(-\frac{3}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{8}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{3}{4}x+\frac{9}{64}=-\frac{5}{2}+\frac{9}{64}
A(z) -\frac{3}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{3}{4}x+\frac{9}{64}=-\frac{151}{64}
-\frac{5}{2} és \frac{9}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{8}\right)^{2}=-\frac{151}{64}
Tényezőkre x^{2}-\frac{3}{4}x+\frac{9}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{8}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{151}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{8}=\frac{\sqrt{151}i}{8} x-\frac{3}{8}=-\frac{\sqrt{151}i}{8}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3+\sqrt{151}i}{8} x=\frac{-\sqrt{151}i+3}{8}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}