Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=2+i
x=2-i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}-16x+20=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{\left(-16\right)^{2}-4\times 4\times 20}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -16 értéket b-be és a(z) 20 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-4\times 4\times 20}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -16.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-16\times 20}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-320}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 20.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{-64}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 256 és -320.
x=\frac{-\left(-16\right)±8i}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -64.
x=\frac{16±8i}{2\times 4}
-16 ellentettje 16.
x=\frac{16±8i}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{16+8i}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{16±8i}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 16 és 8i.
x=2+i
16+8i elosztása a következővel: 8.
x=\frac{16-8i}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{16±8i}{8}). ± előjele negatív. 8i kivonása a következőből: 16.
x=2-i
16-8i elosztása a következővel: 8.
x=2+i x=2-i
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}-16x+20=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
4x^{2}-16x+20-20=-20
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 20.
4x^{2}-16x=-20
Ha kivonjuk a(z) 20 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{4x^{2}-16x}{4}=-\frac{20}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\left(-\frac{16}{4}\right)x=-\frac{20}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}-4x=-\frac{20}{4}
-16 elosztása a következővel: 4.
x^{2}-4x=-5
-20 elosztása a következővel: 4.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=-5+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=-5+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=-1
Összeadjuk a következőket: -5 és 4.
\left(x-2\right)^{2}=-1
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{-1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=i x-2=-i
Egyszerűsítünk.
x=2+i x=2-i
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}