Megoldás a(z) x változóra
x=-2
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}+8x-4x=8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
4x^{2}+4x=8
Összevonjuk a következőket: 8x és -4x. Az eredmény 4x.
4x^{2}+4x-8=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
x^{2}+x-2=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
a+b=1 ab=1\left(-2\right)=-2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=2
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x^{2}-x\right)+\left(2x-2\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+x-2) \left(x^{2}-x\right)+\left(2x-2\right) alakban.
x\left(x-1\right)+2\left(x-1\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(x-1\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a x+2=0.
4x^{2}+8x-4x=8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
4x^{2}+4x=8
Összevonjuk a következőket: 8x és -4x. Az eredmény 4x.
4x^{2}+4x-8=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\times 4\left(-8\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\times 4\left(-8\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16-16\left(-8\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16+128}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -8.
x=\frac{-4±\sqrt{144}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 16 és 128.
x=\frac{-4±12}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
x=\frac{-4±12}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{8}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±12}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 12.
x=1
8 elosztása a következővel: 8.
x=-\frac{16}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±12}{8}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: -4.
x=-2
-16 elosztása a következővel: 8.
x=1 x=-2
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}+8x-4x=8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
4x^{2}+4x=8
Összevonjuk a következőket: 8x és -4x. Az eredmény 4x.
\frac{4x^{2}+4x}{4}=\frac{8}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\frac{4}{4}x=\frac{8}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}+x=\frac{8}{4}
4 elosztása a következővel: 4.
x^{2}+x=2
8 elosztása a következővel: 4.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=2+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=2+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: 2 és \frac{1}{4}.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=\frac{3}{2} x+\frac{1}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}