Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{6}\approx -0,166666667
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
12x^{2}+2x=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3.
x\left(12x+2\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=-\frac{1}{6}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a 12x+2=0.
12x^{2}+2x=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}}}{2\times 12}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 12 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±2}{2\times 12}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
x=\frac{-2±2}{24}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 12.
x=\frac{0}{24}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2}{24}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 2.
x=0
0 elosztása a következővel: 24.
x=-\frac{4}{24}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2}{24}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -2.
x=-\frac{1}{6}
A törtet (\frac{-4}{24}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=0 x=-\frac{1}{6}
Megoldottuk az egyenletet.
12x^{2}+2x=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3.
\frac{12x^{2}+2x}{12}=\frac{0}{12}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 12.
x^{2}+\frac{2}{12}x=\frac{0}{12}
A(z) 12 értékkel való osztás eltünteti a(z) 12 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{6}x=\frac{0}{12}
A törtet (\frac{2}{12}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{1}{6}x=0
0 elosztása a következővel: 12.
x^{2}+\frac{1}{6}x+\left(\frac{1}{12}\right)^{2}=\left(\frac{1}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{12}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{6}x+\frac{1}{144}=\frac{1}{144}
A(z) \frac{1}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x+\frac{1}{12}\right)^{2}=\frac{1}{144}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{6}x+\frac{1}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{12}=\frac{1}{12} x+\frac{1}{12}=-\frac{1}{12}
Egyszerűsítünk.
x=0 x=-\frac{1}{6}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{12}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}