Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x\in \sqrt[3]{\sqrt{21}+3}e^{\frac{\pi i}{3}},\sqrt[3]{\sqrt{21}+3}e^{\frac{5\pi i}{3}},-\sqrt[3]{\sqrt{21}+3},\sqrt[3]{\sqrt{21}-3}e^{\frac{4\pi i}{3}},\sqrt[3]{\sqrt{21}-3},\sqrt[3]{\sqrt{21}-3}e^{\frac{2\pi i}{3}}
Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt[3]{\sqrt{21}-3}\approx 1,165345841
x=-\sqrt[3]{\sqrt{21}+3}\approx -1,964591458
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{6}x^{6}+x^{3}+2=4
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{1}{6}x^{6}+x^{3}+2-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
\frac{1}{6}x^{6}+x^{3}-2=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -2.
\frac{1}{6}t^{2}+t-2=0
t behelyettesítése x^{3} helyére.
t=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times \frac{1}{6}\left(-2\right)}}{\frac{1}{6}\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{6} értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben.
t=\frac{-1±\frac{1}{3}\sqrt{21}}{\frac{1}{3}}
Elvégezzük a számításokat.
t=\sqrt{21}-3 t=-\sqrt{21}-3
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-1±\frac{1}{3}\sqrt{21}}{\frac{1}{3}}). ± előjele pozitív, ± előjele pedig negatív.
x=-\sqrt[3]{\sqrt{21}-3}e^{\frac{\pi i}{3}} x=\sqrt[3]{\sqrt{21}-3}ie^{\frac{\pi i}{6}} x=\sqrt[3]{\sqrt{21}-3} x=-\sqrt[3]{\sqrt{21}+3}ie^{\frac{\pi i}{6}} x=-\sqrt[3]{\sqrt{21}+3} x=\sqrt[3]{\sqrt{21}+3}e^{\frac{\pi i}{3}}
Mivel x=t^{3}, a megoldásokat úgy kapjuk meg, hogy megoldjuk az egyenletet minden t tagra.
\frac{1}{6}x^{6}+x^{3}+2=4
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{1}{6}x^{6}+x^{3}+2-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
\frac{1}{6}x^{6}+x^{3}-2=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -2.
\frac{1}{6}t^{2}+t-2=0
t behelyettesítése x^{3} helyére.
t=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times \frac{1}{6}\left(-2\right)}}{\frac{1}{6}\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{6} értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben.
t=\frac{-1±\frac{1}{3}\sqrt{21}}{\frac{1}{3}}
Elvégezzük a számításokat.
t=\sqrt{21}-3 t=-\sqrt{21}-3
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-1±\frac{1}{3}\sqrt{21}}{\frac{1}{3}}). ± előjele pozitív, ± előjele pedig negatív.
x=\sqrt[3]{\sqrt{21}-3} x=-\sqrt[3]{\sqrt{21}+3}
Mivel x=t^{3}, a megoldások megtalálásához x=\sqrt[3]{t} értékét minden egyes t értékre vonatkozóan kiértékelve kapjuk meg.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}