Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{217}-1}{36}\approx 0,381414441
x=\frac{-\sqrt{217}-1}{36}\approx -0,436969996
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
36x^{2}+2x-6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 36\left(-6\right)}}{2\times 36}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 36 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 36\left(-6\right)}}{2\times 36}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4-144\left(-6\right)}}{2\times 36}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 36.
x=\frac{-2±\sqrt{4+864}}{2\times 36}
Összeszorozzuk a következőket: -144 és -6.
x=\frac{-2±\sqrt{868}}{2\times 36}
Összeadjuk a következőket: 4 és 864.
x=\frac{-2±2\sqrt{217}}{2\times 36}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 868.
x=\frac{-2±2\sqrt{217}}{72}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 36.
x=\frac{2\sqrt{217}-2}{72}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{217}}{72}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 2\sqrt{217}.
x=\frac{\sqrt{217}-1}{36}
-2+2\sqrt{217} elosztása a következővel: 72.
x=\frac{-2\sqrt{217}-2}{72}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{217}}{72}). ± előjele negatív. 2\sqrt{217} kivonása a következőből: -2.
x=\frac{-\sqrt{217}-1}{36}
-2-2\sqrt{217} elosztása a következővel: 72.
x=\frac{\sqrt{217}-1}{36} x=\frac{-\sqrt{217}-1}{36}
Megoldottuk az egyenletet.
36x^{2}+2x-6=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
36x^{2}+2x-6-\left(-6\right)=-\left(-6\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 6.
36x^{2}+2x=-\left(-6\right)
Ha kivonjuk a(z) -6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
36x^{2}+2x=6
-6 kivonása a következőből: 0.
\frac{36x^{2}+2x}{36}=\frac{6}{36}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 36.
x^{2}+\frac{2}{36}x=\frac{6}{36}
A(z) 36 értékkel való osztás eltünteti a(z) 36 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{18}x=\frac{6}{36}
A törtet (\frac{2}{36}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{1}{18}x=\frac{1}{6}
A törtet (\frac{6}{36}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{1}{18}x+\left(\frac{1}{36}\right)^{2}=\frac{1}{6}+\left(\frac{1}{36}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{18} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{36}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{36} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{18}x+\frac{1}{1296}=\frac{1}{6}+\frac{1}{1296}
A(z) \frac{1}{36} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{18}x+\frac{1}{1296}=\frac{217}{1296}
\frac{1}{6} és \frac{1}{1296} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{36}\right)^{2}=\frac{217}{1296}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{18}x+\frac{1}{1296}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{36}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{217}{1296}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{36}=\frac{\sqrt{217}}{36} x+\frac{1}{36}=-\frac{\sqrt{217}}{36}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{217}-1}{36} x=\frac{-\sqrt{217}-1}{36}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{36}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}