Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) b változóra
Tick mark Image

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

15b^{2}-14b-8=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=-14 ab=15\left(-8\right)=-120
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 15b^{2}+ab+bb-8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-120 2,-60 3,-40 4,-30 5,-24 6,-20 8,-15 10,-12
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -120.
1-120=-119 2-60=-58 3-40=-37 4-30=-26 5-24=-19 6-20=-14 8-15=-7 10-12=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-20 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege -14.
\left(15b^{2}-20b\right)+\left(6b-8\right)
Átírjuk az értéket (15b^{2}-14b-8) \left(15b^{2}-20b\right)+\left(6b-8\right) alakban.
5b\left(3b-4\right)+2\left(3b-4\right)
A 5b a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(3b-4\right)\left(5b+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3b-4 általános kifejezést a zárójelből.
b=\frac{4}{3} b=-\frac{2}{5}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3b-4=0 és a 5b+2=0.
30b^{2}-28b-16=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{\left(-28\right)^{2}-4\times 30\left(-16\right)}}{2\times 30}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 30 értéket a-ba, a(z) -28 értéket b-be és a(z) -16 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
b=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{784-4\times 30\left(-16\right)}}{2\times 30}
Négyzetre emeljük a következőt: -28.
b=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{784-120\left(-16\right)}}{2\times 30}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 30.
b=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{784+1920}}{2\times 30}
Összeszorozzuk a következőket: -120 és -16.
b=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{2704}}{2\times 30}
Összeadjuk a következőket: 784 és 1920.
b=\frac{-\left(-28\right)±52}{2\times 30}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2704.
b=\frac{28±52}{2\times 30}
-28 ellentettje 28.
b=\frac{28±52}{60}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 30.
b=\frac{80}{60}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{28±52}{60}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 28 és 52.
b=\frac{4}{3}
A törtet (\frac{80}{60}) leegyszerűsítjük 20 kivonásával és kiejtésével.
b=-\frac{24}{60}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{28±52}{60}). ± előjele negatív. 52 kivonása a következőből: 28.
b=-\frac{2}{5}
A törtet (\frac{-24}{60}) leegyszerűsítjük 12 kivonásával és kiejtésével.
b=\frac{4}{3} b=-\frac{2}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
30b^{2}-28b-16=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
30b^{2}-28b-16-\left(-16\right)=-\left(-16\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 16.
30b^{2}-28b=-\left(-16\right)
Ha kivonjuk a(z) -16 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
30b^{2}-28b=16
-16 kivonása a következőből: 0.
\frac{30b^{2}-28b}{30}=\frac{16}{30}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 30.
b^{2}+\left(-\frac{28}{30}\right)b=\frac{16}{30}
A(z) 30 értékkel való osztás eltünteti a(z) 30 értékkel való szorzást.
b^{2}-\frac{14}{15}b=\frac{16}{30}
A törtet (\frac{-28}{30}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
b^{2}-\frac{14}{15}b=\frac{8}{15}
A törtet (\frac{16}{30}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
b^{2}-\frac{14}{15}b+\left(-\frac{7}{15}\right)^{2}=\frac{8}{15}+\left(-\frac{7}{15}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{14}{15} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{15}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{15} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
b^{2}-\frac{14}{15}b+\frac{49}{225}=\frac{8}{15}+\frac{49}{225}
A(z) -\frac{7}{15} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
b^{2}-\frac{14}{15}b+\frac{49}{225}=\frac{169}{225}
\frac{8}{15} és \frac{49}{225} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(b-\frac{7}{15}\right)^{2}=\frac{169}{225}
Tényezőkre b^{2}-\frac{14}{15}b+\frac{49}{225}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(b-\frac{7}{15}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{225}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
b-\frac{7}{15}=\frac{13}{15} b-\frac{7}{15}=-\frac{13}{15}
Egyszerűsítünk.
b=\frac{4}{3} b=-\frac{2}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{15}.