Szorzattá alakítás
5\left(2a-5\right)\left(3a-1\right)
Kiértékelés
30a^{2}-85a+25
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5\left(6a^{2}-17a+5\right)
Kiemeljük a következőt: 5.
p+q=-17 pq=6\times 5=30
Vegyük a következőt: 6a^{2}-17a+5. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6a^{2}+pa+qa+5 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-30 -2,-15 -3,-10 -5,-6
Mivel pq pozitív, p és q azonos aláírására. Mivel a p+q negatív, p és q negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 30.
-1-30=-31 -2-15=-17 -3-10=-13 -5-6=-11
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=-15 q=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -17.
\left(6a^{2}-15a\right)+\left(-2a+5\right)
Átírjuk az értéket (6a^{2}-17a+5) \left(6a^{2}-15a\right)+\left(-2a+5\right) alakban.
3a\left(2a-5\right)-\left(2a-5\right)
A 3a a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(2a-5\right)\left(3a-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2a-5 általános kifejezést a zárójelből.
5\left(2a-5\right)\left(3a-1\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
30a^{2}-85a+25=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
a=\frac{-\left(-85\right)±\sqrt{\left(-85\right)^{2}-4\times 30\times 25}}{2\times 30}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-\left(-85\right)±\sqrt{7225-4\times 30\times 25}}{2\times 30}
Négyzetre emeljük a következőt: -85.
a=\frac{-\left(-85\right)±\sqrt{7225-120\times 25}}{2\times 30}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 30.
a=\frac{-\left(-85\right)±\sqrt{7225-3000}}{2\times 30}
Összeszorozzuk a következőket: -120 és 25.
a=\frac{-\left(-85\right)±\sqrt{4225}}{2\times 30}
Összeadjuk a következőket: 7225 és -3000.
a=\frac{-\left(-85\right)±65}{2\times 30}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4225.
a=\frac{85±65}{2\times 30}
-85 ellentettje 85.
a=\frac{85±65}{60}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 30.
a=\frac{150}{60}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{85±65}{60}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 85 és 65.
a=\frac{5}{2}
A törtet (\frac{150}{60}) leegyszerűsítjük 30 kivonásával és kiejtésével.
a=\frac{20}{60}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{85±65}{60}). ± előjele negatív. 65 kivonása a következőből: 85.
a=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{20}{60}) leegyszerűsítjük 20 kivonásával és kiejtésével.
30a^{2}-85a+25=30\left(a-\frac{5}{2}\right)\left(a-\frac{1}{3}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{5}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{1}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
30a^{2}-85a+25=30\times \frac{2a-5}{2}\left(a-\frac{1}{3}\right)
\frac{5}{2} kivonása a következőből: a: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
30a^{2}-85a+25=30\times \frac{2a-5}{2}\times \frac{3a-1}{3}
\frac{1}{3} kivonása a következőből: a: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
30a^{2}-85a+25=30\times \frac{\left(2a-5\right)\left(3a-1\right)}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{2a-5}{2} és \frac{3a-1}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
30a^{2}-85a+25=30\times \frac{\left(2a-5\right)\left(3a-1\right)}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
30a^{2}-85a+25=5\left(2a-5\right)\left(3a-1\right)
A legnagyobb közös osztó (6) kiejtése itt: 30 és 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}