Szorzattá alakítás
30\left(x-\frac{-5\sqrt{3361}-5}{3}\right)\left(x-\frac{5\sqrt{3361}-5}{3}\right)
Kiértékelés
30x^{2}+100x-280000
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
30x^{2}+100x-280000=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-100±\sqrt{100^{2}-4\times 30\left(-280000\right)}}{2\times 30}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-100±\sqrt{10000-4\times 30\left(-280000\right)}}{2\times 30}
Négyzetre emeljük a következőt: 100.
x=\frac{-100±\sqrt{10000-120\left(-280000\right)}}{2\times 30}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 30.
x=\frac{-100±\sqrt{10000+33600000}}{2\times 30}
Összeszorozzuk a következőket: -120 és -280000.
x=\frac{-100±\sqrt{33610000}}{2\times 30}
Összeadjuk a következőket: 10000 és 33600000.
x=\frac{-100±100\sqrt{3361}}{2\times 30}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 33610000.
x=\frac{-100±100\sqrt{3361}}{60}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 30.
x=\frac{100\sqrt{3361}-100}{60}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-100±100\sqrt{3361}}{60}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -100 és 100\sqrt{3361}.
x=\frac{5\sqrt{3361}-5}{3}
-100+100\sqrt{3361} elosztása a következővel: 60.
x=\frac{-100\sqrt{3361}-100}{60}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-100±100\sqrt{3361}}{60}). ± előjele negatív. 100\sqrt{3361} kivonása a következőből: -100.
x=\frac{-5\sqrt{3361}-5}{3}
-100-100\sqrt{3361} elosztása a következővel: 60.
30x^{2}+100x-280000=30\left(x-\frac{5\sqrt{3361}-5}{3}\right)\left(x-\frac{-5\sqrt{3361}-5}{3}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{-5+5\sqrt{3361}}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{-5-5\sqrt{3361}}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}