Megoldás a(z) x változóra
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(3-\sqrt{x-1}\right)^{2}=\left(\sqrt{4x+5}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
9-6\sqrt{x-1}+\left(\sqrt{x-1}\right)^{2}=\left(\sqrt{4x+5}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3-\sqrt{x-1}\right)^{2}).
9-6\sqrt{x-1}+x-1=\left(\sqrt{4x+5}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x-1} érték 2. hatványát. Az eredmény x-1.
8-6\sqrt{x-1}+x=\left(\sqrt{4x+5}\right)^{2}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 8.
8-6\sqrt{x-1}+x=4x+5
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{4x+5} érték 2. hatványát. Az eredmény 4x+5.
-6\sqrt{x-1}=4x+5-\left(8+x\right)
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8+x.
-6\sqrt{x-1}=4x+5-8-x
8+x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-6\sqrt{x-1}=4x-3-x
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény -3.
-6\sqrt{x-1}=3x-3
Összevonjuk a következőket: 4x és -x. Az eredmény 3x.
\left(-6\sqrt{x-1}\right)^{2}=\left(3x-3\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(-6\right)^{2}\left(\sqrt{x-1}\right)^{2}=\left(3x-3\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(-6\sqrt{x-1}\right)^{2}.
36\left(\sqrt{x-1}\right)^{2}=\left(3x-3\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) -6 érték 2. hatványát. Az eredmény 36.
36\left(x-1\right)=\left(3x-3\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x-1} érték 2. hatványát. Az eredmény x-1.
36x-36=\left(3x-3\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 36 és x-1.
36x-36=9x^{2}-18x+9
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3x-3\right)^{2}).
36x-36-9x^{2}=-18x+9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9x^{2}.
36x-36-9x^{2}+18x=9
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 18x.
54x-36-9x^{2}=9
Összevonjuk a következőket: 36x és 18x. Az eredmény 54x.
54x-36-9x^{2}-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
54x-45-9x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) -36 értéket. Az eredmény -45.
6x-5-x^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
-x^{2}+6x-5=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=6 ab=-\left(-5\right)=5
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=5 b=1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+5x\right)+\left(x-5\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+6x-5) \left(-x^{2}+5x\right)+\left(x-5\right) alakban.
-x\left(x-5\right)+x-5
Emelje ki a(z) -x elemet a(z) -x^{2}+5x kifejezésből.
\left(x-5\right)\left(-x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-5=0 és a -x+1=0.
3-\sqrt{5-1}=\sqrt{4\times 5+5}
Behelyettesítjük a(z) 5 értéket x helyére a(z) 3-\sqrt{x-1}=\sqrt{4x+5} egyenletben.
1=5
Egyszerűsítünk. A x=5 értéke nem felel meg az egyenletbe.
3-\sqrt{1-1}=\sqrt{4\times 1+5}
Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x helyére a(z) 3-\sqrt{x-1}=\sqrt{4x+5} egyenletben.
3=3
Egyszerűsítünk. A(z) x=1 érték kielégíti az egyenletet.
x=1
A(z) -\sqrt{x-1}+3=\sqrt{4x+5} egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}