Szorzattá alakítás
\left(3y-1\right)\left(y+2\right)
Kiértékelés
\left(3y-1\right)\left(y+2\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=5 ab=3\left(-2\right)=-6
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3y^{2}+ay+by-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,6 -2,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
-1+6=5 -2+3=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-1 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(3y^{2}-y\right)+\left(6y-2\right)
Átírjuk az értéket (3y^{2}+5y-2) \left(3y^{2}-y\right)+\left(6y-2\right) alakban.
y\left(3y-1\right)+2\left(3y-1\right)
A y a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(3y-1\right)\left(y+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3y-1 általános kifejezést a zárójelből.
3y^{2}+5y-2=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
y=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\times 3\left(-2\right)}}{2\times 3}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-5±\sqrt{25-4\times 3\left(-2\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
y=\frac{-5±\sqrt{25-12\left(-2\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
y=\frac{-5±\sqrt{25+24}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -2.
y=\frac{-5±\sqrt{49}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 25 és 24.
y=\frac{-5±7}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
y=\frac{-5±7}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
y=\frac{2}{6}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-5±7}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 7.
y=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{2}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
y=-\frac{12}{6}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-5±7}{6}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -5.
y=-2
-12 elosztása a következővel: 6.
3y^{2}+5y-2=3\left(y-\frac{1}{3}\right)\left(y-\left(-2\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) -2 értéket pedig x_{2} helyére.
3y^{2}+5y-2=3\left(y-\frac{1}{3}\right)\left(y+2\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
3y^{2}+5y-2=3\times \frac{3y-1}{3}\left(y+2\right)
\frac{1}{3} kivonása a következőből: y: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
3y^{2}+5y-2=\left(3y-1\right)\left(y+2\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: 3 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}