Megoldás a(z) x változóra
x=5
x = \frac{3}{2} = 1\frac{1}{2} = 1,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x-15=2x^{2}-10x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x-5.
3x-15-2x^{2}=-10x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
3x-15-2x^{2}+10x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 10x.
13x-15-2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 3x és 10x. Az eredmény 13x.
-2x^{2}+13x-15=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=13 ab=-2\left(-15\right)=30
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -2x^{2}+ax+bx-15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,30 2,15 3,10 5,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 30.
1+30=31 2+15=17 3+10=13 5+6=11
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=10 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 13.
\left(-2x^{2}+10x\right)+\left(3x-15\right)
Átírjuk az értéket (-2x^{2}+13x-15) \left(-2x^{2}+10x\right)+\left(3x-15\right) alakban.
2x\left(-x+5\right)-3\left(-x+5\right)
A 2x a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(-x+5\right)\left(2x-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=\frac{3}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+5=0 és a 2x-3=0.
3x-15=2x^{2}-10x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x-5.
3x-15-2x^{2}=-10x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
3x-15-2x^{2}+10x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 10x.
13x-15-2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 3x és 10x. Az eredmény 13x.
-2x^{2}+13x-15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-13±\sqrt{13^{2}-4\left(-2\right)\left(-15\right)}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 13 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-13±\sqrt{169-4\left(-2\right)\left(-15\right)}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 13.
x=\frac{-13±\sqrt{169+8\left(-15\right)}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-13±\sqrt{169-120}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és -15.
x=\frac{-13±\sqrt{49}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 169 és -120.
x=\frac{-13±7}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{-13±7}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=-\frac{6}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-13±7}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -13 és 7.
x=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-6}{-4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{20}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-13±7}{-4}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -13.
x=5
-20 elosztása a következővel: -4.
x=\frac{3}{2} x=5
Megoldottuk az egyenletet.
3x-15=2x^{2}-10x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x-5.
3x-15-2x^{2}=-10x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
3x-15-2x^{2}+10x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 10x.
13x-15-2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 3x és 10x. Az eredmény 13x.
13x-2x^{2}=15
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 15. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
-2x^{2}+13x=15
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-2x^{2}+13x}{-2}=\frac{15}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\frac{13}{-2}x=\frac{15}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{13}{2}x=\frac{15}{-2}
13 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-\frac{13}{2}x=-\frac{15}{2}
15 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-\frac{13}{2}x+\left(-\frac{13}{4}\right)^{2}=-\frac{15}{2}+\left(-\frac{13}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{13}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{13}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{13}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{13}{2}x+\frac{169}{16}=-\frac{15}{2}+\frac{169}{16}
A(z) -\frac{13}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{13}{2}x+\frac{169}{16}=\frac{49}{16}
-\frac{15}{2} és \frac{169}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{13}{4}\right)^{2}=\frac{49}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{13}{2}x+\frac{169}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{13}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{13}{4}=\frac{7}{4} x-\frac{13}{4}=-\frac{7}{4}
Egyszerűsítünk.
x=5 x=\frac{3}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{13}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}