Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{3}\approx -0,333333333
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x\left(x-2\right)-1=-\left(x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet 2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,2-x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x-2.
3x^{2}-6x-1=-\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x és x-2.
3x^{2}-6x-1=-x+1
x-1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
3x^{2}-6x-1+x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x.
3x^{2}-5x-1=1
Összevonjuk a következőket: -6x és x. Az eredmény -5x.
3x^{2}-5x-1-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
3x^{2}-5x-2=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -2.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\times 3\left(-2\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\times 3\left(-2\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-12\left(-2\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+24}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -2.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{49}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 25 és 24.
x=\frac{-\left(-5\right)±7}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{5±7}{2\times 3}
-5 ellentettje 5.
x=\frac{5±7}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{12}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±7}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és 7.
x=2
12 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{2}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±7}{6}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: 5.
x=-\frac{1}{3}
A törtet (\frac{-2}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=2 x=-\frac{1}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
x=-\frac{1}{3}
A változó (x) értéke nem lehet 2.
3x\left(x-2\right)-1=-\left(x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet 2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,2-x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x-2.
3x^{2}-6x-1=-\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x és x-2.
3x^{2}-6x-1=-x+1
x-1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
3x^{2}-6x-1+x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x.
3x^{2}-5x-1=1
Összevonjuk a következőket: -6x és x. Az eredmény -5x.
3x^{2}-5x=1+1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
3x^{2}-5x=2
Összeadjuk a következőket: 1 és 1. Az eredmény 2.
\frac{3x^{2}-5x}{3}=\frac{2}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}-\frac{5}{3}x=\frac{2}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{5}{3}x+\left(-\frac{5}{6}\right)^{2}=\frac{2}{3}+\left(-\frac{5}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{5}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{6}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}=\frac{2}{3}+\frac{25}{36}
A(z) -\frac{5}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}=\frac{49}{36}
\frac{2}{3} és \frac{25}{36} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{5}{6}\right)^{2}=\frac{49}{36}
Tényezőkre x^{2}-\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{6}=\frac{7}{6} x-\frac{5}{6}=-\frac{7}{6}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=-\frac{1}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{6}.
x=-\frac{1}{3}
A változó (x) értéke nem lehet 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}