Ugrás a tartalomra
Szorzattá alakítás
Tick mark Image
Kiértékelés
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=-1 ab=3\left(-2\right)=-6
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-6 2,-3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
1-6=-5 2-3=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -1.
\left(3x^{2}-3x\right)+\left(2x-2\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}-x-2) \left(3x^{2}-3x\right)+\left(2x-2\right) alakban.
3x\left(x-1\right)+2\left(x-1\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(x-1\right)\left(3x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
3x^{2}-x-2=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times 3\left(-2\right)}}{2\times 3}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-12\left(-2\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+24}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -2.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{25}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 1 és 24.
x=\frac{-\left(-1\right)±5}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
x=\frac{1±5}{2\times 3}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±5}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±5}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 5.
x=1
6 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{4}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±5}{6}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: 1.
x=-\frac{2}{3}
A törtet (\frac{-4}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
3x^{2}-x-2=3\left(x-1\right)\left(x-\left(-\frac{2}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{2}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
3x^{2}-x-2=3\left(x-1\right)\left(x+\frac{2}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
3x^{2}-x-2=3\left(x-1\right)\times \frac{3x+2}{3}
\frac{2}{3} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
3x^{2}-x-2=\left(x-1\right)\left(3x+2\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: 3 és 3.