Megoldás a(z) x változóra
x=6
x = \frac{14}{3} = 4\frac{2}{3} \approx 4,666666667
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-32 ab=3\times 84=252
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx+84 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-252 -2,-126 -3,-84 -4,-63 -6,-42 -7,-36 -9,-28 -12,-21 -14,-18
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 252.
-1-252=-253 -2-126=-128 -3-84=-87 -4-63=-67 -6-42=-48 -7-36=-43 -9-28=-37 -12-21=-33 -14-18=-32
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-18 b=-14
A megoldás az a pár, amelynek összege -32.
\left(3x^{2}-18x\right)+\left(-14x+84\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}-32x+84) \left(3x^{2}-18x\right)+\left(-14x+84\right) alakban.
3x\left(x-6\right)-14\left(x-6\right)
A 3x a második csoportban lévő első és -14 faktort.
\left(x-6\right)\left(3x-14\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-6 általános kifejezést a zárójelből.
x=6 x=\frac{14}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-6=0 és a 3x-14=0.
3x^{2}-32x+84=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{\left(-32\right)^{2}-4\times 3\times 84}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -32 értéket b-be és a(z) 84 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{1024-4\times 3\times 84}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -32.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{1024-12\times 84}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{1024-1008}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 84.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{16}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 1024 és -1008.
x=\frac{-\left(-32\right)±4}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
x=\frac{32±4}{2\times 3}
-32 ellentettje 32.
x=\frac{32±4}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{36}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{32±4}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 32 és 4.
x=6
36 elosztása a következővel: 6.
x=\frac{28}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{32±4}{6}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: 32.
x=\frac{14}{3}
A törtet (\frac{28}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=6 x=\frac{14}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}-32x+84=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3x^{2}-32x+84-84=-84
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 84.
3x^{2}-32x=-84
Ha kivonjuk a(z) 84 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{3x^{2}-32x}{3}=-\frac{84}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}-\frac{32}{3}x=-\frac{84}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{32}{3}x=-28
-84 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-\frac{32}{3}x+\left(-\frac{16}{3}\right)^{2}=-28+\left(-\frac{16}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{32}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{16}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{16}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{32}{3}x+\frac{256}{9}=-28+\frac{256}{9}
A(z) -\frac{16}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{32}{3}x+\frac{256}{9}=\frac{4}{9}
Összeadjuk a következőket: -28 és \frac{256}{9}.
\left(x-\frac{16}{3}\right)^{2}=\frac{4}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{32}{3}x+\frac{256}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{16}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{4}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{16}{3}=\frac{2}{3} x-\frac{16}{3}=-\frac{2}{3}
Egyszerűsítünk.
x=6 x=\frac{14}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{16}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}