Megoldás a(z) x változóra
x=7
x = \frac{175}{3} = 58\frac{1}{3} \approx 58,333333333
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}-196x+1225=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-196\right)±\sqrt{\left(-196\right)^{2}-4\times 3\times 1225}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -196 értéket b-be és a(z) 1225 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-196\right)±\sqrt{38416-4\times 3\times 1225}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -196.
x=\frac{-\left(-196\right)±\sqrt{38416-12\times 1225}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-196\right)±\sqrt{38416-14700}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 1225.
x=\frac{-\left(-196\right)±\sqrt{23716}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 38416 és -14700.
x=\frac{-\left(-196\right)±154}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 23716.
x=\frac{196±154}{2\times 3}
-196 ellentettje 196.
x=\frac{196±154}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{350}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{196±154}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 196 és 154.
x=\frac{175}{3}
A törtet (\frac{350}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{42}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{196±154}{6}). ± előjele negatív. 154 kivonása a következőből: 196.
x=7
42 elosztása a következővel: 6.
x=\frac{175}{3} x=7
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}-196x+1225=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3x^{2}-196x+1225-1225=-1225
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1225.
3x^{2}-196x=-1225
Ha kivonjuk a(z) 1225 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{3x^{2}-196x}{3}=-\frac{1225}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}-\frac{196}{3}x=-\frac{1225}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{196}{3}x+\left(-\frac{98}{3}\right)^{2}=-\frac{1225}{3}+\left(-\frac{98}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{196}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{98}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{98}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{196}{3}x+\frac{9604}{9}=-\frac{1225}{3}+\frac{9604}{9}
A(z) -\frac{98}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{196}{3}x+\frac{9604}{9}=\frac{5929}{9}
-\frac{1225}{3} és \frac{9604}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{98}{3}\right)^{2}=\frac{5929}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{196}{3}x+\frac{9604}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{98}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{5929}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{98}{3}=\frac{77}{3} x-\frac{98}{3}=-\frac{77}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{175}{3} x=7
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{98}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}