Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{5}{3} = -1\frac{2}{3} \approx -1,666666667
x=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}-15-4x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
3x^{2}-4x-15=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-4 ab=3\left(-15\right)=-45
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-45 3,-15 5,-9
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -45.
1-45=-44 3-15=-12 5-9=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-9 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(3x^{2}-9x\right)+\left(5x-15\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}-4x-15) \left(3x^{2}-9x\right)+\left(5x-15\right) alakban.
3x\left(x-3\right)+5\left(x-3\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(x-3\right)\left(3x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=-\frac{5}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a 3x+5=0.
3x^{2}-15-4x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
3x^{2}-4x-15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 3\left(-15\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 3\left(-15\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-12\left(-15\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+180}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -15.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{196}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 16 és 180.
x=\frac{-\left(-4\right)±14}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
x=\frac{4±14}{2\times 3}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±14}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{18}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±14}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 14.
x=3
18 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{10}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±14}{6}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: 4.
x=-\frac{5}{3}
A törtet (\frac{-10}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=3 x=-\frac{5}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}-15-4x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
3x^{2}-4x=15
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 15. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{3x^{2}-4x}{3}=\frac{15}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}-\frac{4}{3}x=\frac{15}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{4}{3}x=5
15 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-\frac{4}{3}x+\left(-\frac{2}{3}\right)^{2}=5+\left(-\frac{2}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{4}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{2}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{2}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{4}{3}x+\frac{4}{9}=5+\frac{4}{9}
A(z) -\frac{2}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{4}{3}x+\frac{4}{9}=\frac{49}{9}
Összeadjuk a következőket: 5 és \frac{4}{9}.
\left(x-\frac{2}{3}\right)^{2}=\frac{49}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{4}{3}x+\frac{4}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{2}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{2}{3}=\frac{7}{3} x-\frac{2}{3}=-\frac{7}{3}
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-\frac{5}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{2}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}