Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

3x^{2}-2x=12
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
3x^{2}-2x-12=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 12.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 3\left(-12\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -12 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\times 3\left(-12\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-12\left(-12\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+144}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -12.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{148}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 4 és 144.
x=\frac{-\left(-2\right)±2\sqrt{37}}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 148.
x=\frac{2±2\sqrt{37}}{2\times 3}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±2\sqrt{37}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{2\sqrt{37}+2}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2\sqrt{37}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 2\sqrt{37}.
x=\frac{\sqrt{37}+1}{3}
2+2\sqrt{37} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{2-2\sqrt{37}}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2\sqrt{37}}{6}). ± előjele negatív. 2\sqrt{37} kivonása a következőből: 2.
x=\frac{1-\sqrt{37}}{3}
2-2\sqrt{37} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{\sqrt{37}+1}{3} x=\frac{1-\sqrt{37}}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}-2x=12
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
\frac{3x^{2}-2x}{3}=\frac{12}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}-\frac{2}{3}x=\frac{12}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{2}{3}x=4
12 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}=4+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=4+\frac{1}{9}
A(z) -\frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{37}{9}
Összeadjuk a következőket: 4 és \frac{1}{9}.
\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{37}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{37}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{3}=\frac{\sqrt{37}}{3} x-\frac{1}{3}=-\frac{\sqrt{37}}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{37}+1}{3} x=\frac{1-\sqrt{37}}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{3}.