Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{33}}{3}-1\approx 0,914854216
x=-\frac{\sqrt{33}}{3}-1\approx -2,914854216
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}+6x=8
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
3x^{2}+6x-8=8-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
3x^{2}+6x-8=0
Ha kivonjuk a(z) 8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 3\left(-8\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 3\left(-8\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-12\left(-8\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-6±\sqrt{36+96}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -8.
x=\frac{-6±\sqrt{132}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 36 és 96.
x=\frac{-6±2\sqrt{33}}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 132.
x=\frac{-6±2\sqrt{33}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{2\sqrt{33}-6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{33}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 2\sqrt{33}.
x=\frac{\sqrt{33}}{3}-1
-6+2\sqrt{33} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{-2\sqrt{33}-6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{33}}{6}). ± előjele negatív. 2\sqrt{33} kivonása a következőből: -6.
x=-\frac{\sqrt{33}}{3}-1
-6-2\sqrt{33} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{\sqrt{33}}{3}-1 x=-\frac{\sqrt{33}}{3}-1
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+6x=8
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{3x^{2}+6x}{3}=\frac{8}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{6}{3}x=\frac{8}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{8}{3}
6 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+2x+1^{2}=\frac{8}{3}+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=\frac{8}{3}+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=\frac{11}{3}
Összeadjuk a következőket: \frac{8}{3} és 1.
\left(x+1\right)^{2}=\frac{11}{3}
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{11}{3}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=\frac{\sqrt{33}}{3} x+1=-\frac{\sqrt{33}}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{33}}{3}-1 x=-\frac{\sqrt{33}}{3}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}