Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
Tick mark Image
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

3x^{2}+6x=12
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
3x^{2}+6x-12=12-12
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 12.
3x^{2}+6x-12=0
Ha kivonjuk a(z) 12 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 3\left(-12\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -12 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 3\left(-12\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-12\left(-12\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-6±\sqrt{36+144}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -12.
x=\frac{-6±\sqrt{180}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 36 és 144.
x=\frac{-6±6\sqrt{5}}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 180.
x=\frac{-6±6\sqrt{5}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{6\sqrt{5}-6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±6\sqrt{5}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 6\sqrt{5}.
x=\sqrt{5}-1
-6+6\sqrt{5} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{-6\sqrt{5}-6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±6\sqrt{5}}{6}). ± előjele negatív. 6\sqrt{5} kivonása a következőből: -6.
x=-\sqrt{5}-1
-6-6\sqrt{5} elosztása a következővel: 6.
x=\sqrt{5}-1 x=-\sqrt{5}-1
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+6x=12
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{3x^{2}+6x}{3}=\frac{12}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{6}{3}x=\frac{12}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{12}{3}
6 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+2x=4
12 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+2x+1^{2}=4+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=4+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=5
Összeadjuk a következőket: 4 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=5
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{5}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=\sqrt{5} x+1=-\sqrt{5}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{5}-1 x=-\sqrt{5}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
3x^{2}+6x=12
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
3x^{2}+6x-12=12-12
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 12.
3x^{2}+6x-12=0
Ha kivonjuk a(z) 12 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 3\left(-12\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -12 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 3\left(-12\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-12\left(-12\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-6±\sqrt{36+144}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -12.
x=\frac{-6±\sqrt{180}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 36 és 144.
x=\frac{-6±6\sqrt{5}}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 180.
x=\frac{-6±6\sqrt{5}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{6\sqrt{5}-6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±6\sqrt{5}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 6\sqrt{5}.
x=\sqrt{5}-1
-6+6\sqrt{5} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{-6\sqrt{5}-6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±6\sqrt{5}}{6}). ± előjele negatív. 6\sqrt{5} kivonása a következőből: -6.
x=-\sqrt{5}-1
-6-6\sqrt{5} elosztása a következővel: 6.
x=\sqrt{5}-1 x=-\sqrt{5}-1
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+6x=12
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{3x^{2}+6x}{3}=\frac{12}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{6}{3}x=\frac{12}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{12}{3}
6 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+2x=4
12 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+2x+1^{2}=4+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=4+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=5
Összeadjuk a következőket: 4 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=5
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{5}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=\sqrt{5} x+1=-\sqrt{5}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{5}-1 x=-\sqrt{5}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.