Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

3x^{2}+4x-5=1
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
3x^{2}+4x-5-1=1-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
3x^{2}+4x-5-1=0
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3x^{2}+4x-6=0
1 kivonása a következőből: -5.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\times 3\left(-6\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) -6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\times 3\left(-6\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16-12\left(-6\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-4±\sqrt{16+72}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -6.
x=\frac{-4±\sqrt{88}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 16 és 72.
x=\frac{-4±2\sqrt{22}}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 88.
x=\frac{-4±2\sqrt{22}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{2\sqrt{22}-4}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±2\sqrt{22}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 2\sqrt{22}.
x=\frac{\sqrt{22}-2}{3}
-4+2\sqrt{22} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{-2\sqrt{22}-4}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±2\sqrt{22}}{6}). ± előjele negatív. 2\sqrt{22} kivonása a következőből: -4.
x=\frac{-\sqrt{22}-2}{3}
-4-2\sqrt{22} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{\sqrt{22}-2}{3} x=\frac{-\sqrt{22}-2}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+4x-5=1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3x^{2}+4x-5-\left(-5\right)=1-\left(-5\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
3x^{2}+4x=1-\left(-5\right)
Ha kivonjuk a(z) -5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3x^{2}+4x=6
-5 kivonása a következőből: 1.
\frac{3x^{2}+4x}{3}=\frac{6}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{4}{3}x=\frac{6}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{4}{3}x=2
6 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+\frac{4}{3}x+\left(\frac{2}{3}\right)^{2}=2+\left(\frac{2}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{4}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{2}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{2}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{4}{3}x+\frac{4}{9}=2+\frac{4}{9}
A(z) \frac{2}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{4}{3}x+\frac{4}{9}=\frac{22}{9}
Összeadjuk a következőket: 2 és \frac{4}{9}.
\left(x+\frac{2}{3}\right)^{2}=\frac{22}{9}
Tényezőkre x^{2}+\frac{4}{3}x+\frac{4}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{2}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{22}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{2}{3}=\frac{\sqrt{22}}{3} x+\frac{2}{3}=-\frac{\sqrt{22}}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{22}-2}{3} x=\frac{-\sqrt{22}-2}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{2}{3}.