Szorzattá alakítás
\left(3x-2\right)\left(x+2\right)
Kiértékelés
\left(3x-2\right)\left(x+2\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=4 ab=3\left(-4\right)=-12
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,12 -2,6 -3,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
-1+12=11 -2+6=4 -3+4=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 4.
\left(3x^{2}-2x\right)+\left(6x-4\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}+4x-4) \left(3x^{2}-2x\right)+\left(6x-4\right) alakban.
x\left(3x-2\right)+2\left(3x-2\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(3x-2\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-2 általános kifejezést a zárójelből.
3x^{2}+4x-4=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\times 3\left(-4\right)}}{2\times 3}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\times 3\left(-4\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16-12\left(-4\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-4±\sqrt{16+48}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -4.
x=\frac{-4±\sqrt{64}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 16 és 48.
x=\frac{-4±8}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{-4±8}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{4}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±8}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 8.
x=\frac{2}{3}
A törtet (\frac{4}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{12}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±8}{6}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: -4.
x=-2
-12 elosztása a következővel: 6.
3x^{2}+4x-4=3\left(x-\frac{2}{3}\right)\left(x-\left(-2\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{2}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) -2 értéket pedig x_{2} helyére.
3x^{2}+4x-4=3\left(x-\frac{2}{3}\right)\left(x+2\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
3x^{2}+4x-4=3\times \frac{3x-2}{3}\left(x+2\right)
\frac{2}{3} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
3x^{2}+4x-4=\left(3x-2\right)\left(x+2\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: 3 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}